Egy norvég szakértői csoport csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy „meggyőződésük szerint” kapcsolat van egyes beoltottak trombózisa és a beoltás ténye között, a Norvég Közegészségügyi Intézet azonban pénteken már úgy fogalmazott a Financial Timesnak nyilatkozva, hogy „egyelőre minden opciót nyitva tartanak”. Mindenesetre, úgymond, még korainak tartanák a szer újbóli használatát.

Hasonló döntéseket hoztak a másik három skandináv állam hatóságai: Svédországban a „jövő hétre” ígértek döntést, a dán és a finn illetékesek csupán annyit mondtak, hogy „még időre van szükségük”.

Olaszországban az AstraZeneca teljes körű alkalmazását ismét megengedő olasz döntés kiegészítése az lett, hogy mindazoknak, akik idegenkednek a szer elfogadásától, „idővel felajánlanak majd mást”.

Franciaországban, ahol – a németekhez hasonlóan – az volt egy ideig a vélemény, hogy 65 év felett a szer „nem sokat ér”, mostantól az a legújabb szabály, hogy eleve csak 55 évesektől kezdődően kezdik alkalmazni, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ami probléma adódott, az minden esetben ennél fiatalabb beoltottnál következett be.

Széleskörű – közéleti és média – polémia zajlik közben arról, hogy

mennyiben volt bölcs dolog a nemzeti hatóságok részéről felfüggeszteni az AstraZeneca használatát az amúgy is oltásszkeptikus légkörben?

Ez különösen Franciaországban téma, ahol eddig is csak legfeljebb 50 száz mutatkozott késznek a brit-svéd oltóanyagot elfogadni, ez az arány a felfüggesztés után felmérések szerint most 20 százalékra zuhant. Az 55 éves francia kormányfő biztatásként mindenesetre pénteken beoltatta magát vele.

Németországban Jens Spahn egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy „helyes dolog” volt az oltószer átmeneti kivonása az alkalmazásból, mert úgymond így a bizalmat erősítették az emberekben, akik láthatták, hogy a biztonságukat mindennél előbbre sorolják. Hasonlóan fogalmazott Clémens Beaune francia európai ügy államtitkár is, hangsúlyozva, hogy a lépés szükséges volt „a kétkedések eloszlatására”.

Nem mindenki ért azonban ezzel egyet. A Politico idézte a német házorvosok szövetsége nevében megszólaló Ulrich Weigeldt-t, aki szerint a döntéssel „jóvátehetetlen károkat” okoztak az „oltóanyag imázsának”, Enrico Bucci olasz biológus pedig „jóvátehetetlen kommunikációs katasztrófának” nevezte a felfüggesztésről hozott döntést.

A Bristoli Egyetem pszichológiai szakirányú kutatója, Stephan Lewandowsky, az eset kapcsán utalt arra, hogy az európai mentalitásban az elővigyázatosság prioritása láthatóan domináns, és lényegesen meghatározóbb, mint az amerikai és a brit kockázatkezelésnél, ahol a megközelítés mindenkor a kockázat és a várható hozadék összevetésén alapul. A dolog hátterében láthatóan az áll, hogy

az európai közvélemény „jobban kockázatérzékeny”, és ennyiből a mostani átmeneti felfüggesztés akár erősítheti is bennük a védettség érzését.

Péntektől mindenesetre Ciprus, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia újra aktiválta az AstraZenecát a haza oltási kampányban.