Évtizedes társadalmi vita övezi a külföldi katonai beavatkozások létjogosultságát az Egyesült Államokban – mondta Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója. A dilemma ismét fellángolt, miután Robert Kagan amerikai újságíró-gondolkodó is erről írt nagyszabású cikkében, és úgy fogalmazott: akár tetszik, akár nem, az Egyesült Államok szuperhatalom, itt az ideje, hogy az amerikaiak is elfogadják az ország ebből fakadó globális szerepét.

Lakatos Júlia szerint bár az amerikaiak sosem gondolták természetesnek, hogy beavatkozzanak mások konfliktusaiba, ez nem azt jelenti, hogy rendkívüli helyzetekben, ne lennének hajlandóak erőfeszítéseket tenni.

"Amikor úgy érzik, hogy az Egyesült Államok érdekeit veszélyeztetik kívülről, akkor nagyon odateszik magukat, és hajlandók a fiaikat külföldre küldeni, de mindig élénk társadalmi vita zajlik erről" – mondta az igazgató, és példaként a vietnámi háborút vagy 9/11-et említette.

Lakatos Júlia szerint az Egyesült Államok geopolitikai és gazdasági helyzete miatt nem vonhatja ki magát a globális szerepvállalás alól.

"Érdekes egyensúlyozást láthatunk Joe Bidentől, hogy hol az a határ, ahol nem veszíti el országa a vezető szerepét, ami nagyon sok előnyt hozott az elmúlt fél évszázadban, ugyanakkor nem teszi ki magát annak, hogy belső vagy külső konfliktust robbantson ki" – mondta.

Az elemző azt is megjegyezte: az országok szerepfelfogásával kapcsolatban nem csak az Egyesült Államokban van vita. Magyarországon hasonló dilemma, hogy a nemzeti szuverenitásra vagy inkább az európai integrációra kell-e törekedni. Lakatos Júlia úgy látja: ez a nemzetről, a Nyugathoz való tartozásról szóló vita az egész magyar történelmen végigvonul. Szerinte azonban épp Amerika példája mutat rá: nem biztos, hogy az a lényeg, hogy eldőljön a kérdés. Azt mondja: sokkal inkább fontos az erről szóló párbeszéd, és az álláspontok melletti is érvelés.