Infostart.hu
eur:
388.09
usd:
334.7
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium naplementekor, 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Donald Trump szükségállapotot rendelt el Washingtonban

Az amerikai elnök rendelkezése alapján a szükségállapot január 24-ig tart - közölte a Fehér Ház, miután a hatóságok biztonsági fenyegetésekre figyelmeztettek Joe Biden megválasztott elnök január 20-i beiktatása kapcsán.

A rendelkezés lehetővé teszi az amerikai belbiztonsági minisztérium és a szövetségi katasztrófa-elhárítási ügynökség (Fema) számára, hogy szükség szerint összehangolják tevékenységüket a helyi rendvédelmi hatóságokkal.

A Capitolium ostroma nyomán egyébként is megszigorították az amerikai fővárosban a biztonsági intézkedéseket Biden ünnepélyes beiktatására tekintettel. Daniel Hokanson tábornok a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a nemzeti gárda mintegy 15 ezer katonáját vonják össze Washingtonban a helyi rendfenntartók megsegítésére. A belbiztonsági minisztérium pedig közölte, hogy az elnök védelméért felelős Secret Service szerdától fokozott készültségben lesz.

Az amerikai sajtó időközben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendvédelmi szervek felé intézett belső figyelmeztetésére hivatkozva közölte, hogy Biden beiktatása körüli napokban fegyveres, illetve erőszakos zavargások lehetnek a tagállamok fővárosaiban.

Január 6-án este Trump több száz híve megostromolta a Capitoliumot, miután az elnök egy közeli, szabadtéri gyűlésen tartott beszédében feltüzelte és arra buzdította őket, hogy menjenek a kongresszus épületéhez. Öten haltak meg az erőszakban, köztük a capitoliumi rendőrség egyik tagja. Azóta Trump kormányzatának több tagja is lemondott, köztük Chad Wolf ügyvivő amerikai belbiztonsági miniszter is.

Jelenleg Washingtonban mintegy hatezer katona segít a rendfenntartásban. A Capitolium épülete körül új biztonsági kerítést húztak.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×