eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Donald Trumpot támadják a demokraták, de valójában már a republikánusokat

A capitoliumi események után amerikai kongresszusi képviselők figyelmeztették Donald Trump elnököt: vagy távozik a hatalomból, vagy ismét vádeljárás alá helyezik. Az impeachment azonban hónapokat telhet, miközben Trump már csak 9 napig van hatalmon.

Az amerikai demokrata párt képviselői várhatóan hétfőn nyújtják be azokat a pontokat, amelyek alapján újabb impeachment eljárást akarnak indítani a távozó Donald Trump elnök ellen. A Trump-hívek radikálisai szerdán törtek be a kongresszus épületébe, nem sokkal az után, hogy a novemberi választások tisztaságát megkérdőjelező, de a hatalomátadást végül elfogadó elnök arra szólította fel őket, hogy vonuljanak a Capitolium elé, és hallassák a hangjukat. A zavargások nyomán öt ember vesztette életét.

Több mint 190 képviselő, többségükben demokraták most “lázadásra való felbujtás” miatt akarnak vádat emelni Trump ellen, és ahogy korábban, most is a szenátusban rendeznének pert. Trump azonban csak kilenc napig van még hatalmon, így a kezdeményezésnek inkább szimbolikus jellege van, és úgy tűnik, ezzel akarnak üzenni a távozó elnök mellett továbbra is tüntető híveinek.

A Trump elleni vádeljárási javaslat szinte biztosan átmegy a demokraták uralta képviselőházon. A szenátusba viszont csak január 19-én kerülnek fel a vádpontok, egy nappal Donald Trump távozása és Joe Biden megválasztott elnök beiktatása előtt.

Az eljárást a később összeülő szenátus folytatja le – amelyben szintén szavazattöbbségük van a demokratáknak – a már nem elnök Donald Trump ellen. Felmerült, hogy az új szenátus Joe Biden első 100 hivatali napja után folytatná csak le a procedúrát, hogy időt adjon az új elnöknek programja beindításához. Jogi szakértők aggályosnak találják, hogy a szenátorok az akkorra már egyszerű állampolgár Trump ellen folytassanak el eljárást. Arról viszont szavazhatnak, hogy örökre megtiltsák neki hogy közhivatalt viseljen.

David Cicilline, a kongresszus igazságügyi bizottságának demokrata tagja már pénteken elkezdte osztogatni társai közt a vádemelési javaslatokat. Ő azt mondta: Donald Trump “szándékosan szított erőszakot az Egyesült Államok kormánya ellen”.

Kevin McCarthy, a ház republikánus frakciójának vezetője – aki nem volt hajlandó igazolni Joe Biden választási győzelmét – viszont ellenzi az impeachmentet, mert szerinte az növelné a társadalom megosztottságát. Néhány republikánus képviselő ugyanakkor elfogadná az elnökkel szembeni vádeljárást.

Letiltotta Trumpot a közösségi média

Trump és hívei egy része közben továbbra is azt állítják, hogy Joe Biden csalással nyerte meg az elnökválasztást. A Twitter, a Facebook és az Instagram letiltotta Trump fiókjait, az Apple és a Google áruházak pedig száműztek a kínálatukból a főként konzervatív érzelműek által használt alkalmazást, a Parlert.

Az Amazon felhőszolgáltatása pedig többé nem tárolja a Parler weboldalait. Mivel ez a szólásszabadságot az első alkotmánykiegészítésben garantáló Egyesült Államokban történt, aggályok merültek fel, hogy a közösségi médiaplatformok szerkesztői döntéseket kezdenek hozni és maguk kezdik eldönteni, ki szólalhat meg rajtuk és ki nem.

Trump számára különösen kedvenc platformja, a Twitter elvesztése fáj. Ted Cruz texasi republikánus szenátor, aki néhány hónapja egy kongresszusi meghallgatáson keményen odamondogatott a közösségi médiumoknak, azt írta: "A nagy techcégek tisztogatásai, cenzúrája és hatalommal való visszaélése abszurd és mélységesen veszélyes."

Az Ipsos hétvégi felmérése szerint az amerikaiak 57 százaléka akarja az elnök elmozdítását – szinte az összes demokrata érzelmű választó, a republikánusoknak viszont csak 20 százaléka.

Csizmazia Gábor: ez már nem az elnökről szól

Trump lehet az első elnök, aki ellen kétszer indítják el az impeachment eljárást. A demokrata többségű kongresszusban várhatóan megszavazzák, de a szenátusban kétharmados többség kell hozzá, tehát számos republikánus szenátor támogatása is kellene az elfogadásához – mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője.

Ha most mindenképpen el akarnák mozdítani az elnököt a pozíciójából, akkor a 25. alkotmánykiegészítéssel is meg lehetne tenni, de tíz napon belül mindenképpen távozni fog a hatalomból.

"Az impeachment nem is az elnökről szól, hanem a republikánusokról. Ez a folyamat arra lesz jó, hogy a republikánusokat teszteljék, mennyire állnak ki Donald Trump mellett. Akik pedig nem szavazzák meg az impeachmentet, azokat a következő kampányban lehet majd támadni" – mondta a szakértő.

1932 óta nem volt olyan elnök, aki az elnöki posztot és a két képviselőházat is elvesztette, ennek ellenére a pártja kiáll Donald Trump mellett.

"Trump politikai értelemben halottnak számít, de a trumpizmus él és virul, és maradandó hagyaték. Az elnöknek négy évig stabil támogatottsága volt, az a kérdés, hogy ezt a szavazóbázist ki tudja megragadni. Ezért nem fognak Trumppal nyíltan szembefordulni a republikánus politikusok, mert akkor lemondanának erről a 38-40 százaléknyi szavazótáborról, a legelkötelezettebb Trump-szavazókról" – mondta Csizmazia Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×