Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
321.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Rendőrök a nizzai Notre-Dame-bazilikánál elkövetett késes támadás helyszínén 2020. október 29-én. Sajtóhírek szerint a támadásban három ember életét vesztette, többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters/Eric Gaillard

Már négyen vannak őrizetben a nizzai késelés ügyében

A támadó kórházban van, három ismerősét vette őrizetbe a rendőrség.

A francia rendőrség szombaton közölte, hogy az elkövetőn kívül még három embert vettek őrizetbe, akiknek közük lehet a nizzai Notre-Dame-bazilikában két napja késsel elkövetett, három halálos áldozatot követelő merénylethez.

Az elkövetőt, a 21 éves tunéziai Brahím Iszávit egyelőre nem tudják kihallgatni: válságos állapotban kórházban ápolják, miután a tett helyszínén a rendőrség meglőtte.

Az arab férfi csütörtökön - az évnek azon a napján, amelyen a muszlim hagyomány szerint Mohamed próféta született - reggel a nizzai katolikus templomban Allah akbar felkiáltással három embernek elvágta a torkát. Egyik áldozatán olyan mély sebet ejtett, hogy szinte elválasztotta a fejet a testtől.

A francia hatóságok iszlamista terrortámadásnak minősítették a bűntényt.

Francia igazságügyi forrásból közölték: még a merénylet napján, csütörtökön őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, aki videofelvételek szerint előző este az elkövetővel beszélt. Pénteken két másik embert, egy 33 éves és egy 35 éves férfit is őrizetbe vettek, akik szintén közvetlen kapcsolatban álltak a merénylővel és egymással is.

A tunéziai merénylő illegálisan tartózkodott az Európai Unió területén, miután előzőleg Olaszországban kiutasító határozat született az ügyében. Az olasz hatóságok közölték, hogy nincs elég hely ahhoz, hogy minden illegális bevándorlót, aki a kiutasítás végrehajtására vár, őrizetben tartsanak. Iszávi ezért mozoghatott szabadon.

A nizzai késelés előtt alig két héttel történt, hogy egy párizsi külvárosban egy csecsen iszlamista késsel megölt és lefejezett egy tanárt, aki a tanórán bemutatta a diákoknak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat. A rajzok a Charlie Hebdo szatirikus lapban jelentek meg, és a megjelentésük miatt bosszúból 2015 januárjában Párizsban két dzsihadista merénylő vérfürdőt rendezett az újság szerkesztőségében: 12 embert agyonlőttek, 11 másikat megsebesítettek.

Az iszlamista indíttatásból elkövetett párizsi és nizzai gyilkosságok után több ezer katonát vezényeltek a franciaországi utcákra, hogy fokozottabban védjék az iskolákat és a kegyhelyeket.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×