Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
311.89
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Gépfegyveres rendőr áll a nizzai Notre-Dame-bazilikánál 2020. október 29-én. Brahim Ausszaui 21 éves tunéziai bevándorló a reggeli órákban késsel támadt a bazilikában tartózkodó három emberre, egy idős nőt lefejezett, a sekrestyést és egy másik nőt halálosan megsebesített. Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget a támadást követően.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Eric Gaillard

A sekrestyéssel és két nővel végzett a nizzai merénylő

Lampedusán keresztül érkezett Európába, majd az olasz Vöröskereszt papírjaival jutott el Franciaországba október elején a nizzai merénylő, akit jelenleg kórházban ápolnak, az állapota válságos.

A 21 éves Brahim Ausszauinál a merényletben használt kés mellett két másik kést is találtak, valamint az iszlám szent könyvét, a Koránt, továbbá két telefont - közölte csütörtök esti sajtótájékoztatóján francia terrorelhárítási ügyész.

Jean-Francois Ricard leszögezte, vizsgálat indult annak kiderítésére, voltak-e a férfinak bűntársai, és hozzátette, a merénylő nem volt a terrorelhárító szolgálatok látókörében.

Az AP hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, a férfi vélhetően egyedül hajtotta végre tettét.

Ausszaui csütörtök reggel, vonattal érkezett a városba, és reggel kilenc óra tájban egy késsel felfegyverezve hatolt be a dél-franciaországi város központjában álló bazilikába, ahol hárman tartózkodtak.

A támadó elvágta a sekrestyés torkát, lefejezett egy idős nőt, és súlyosan megsebesített egy másik nőt, aki a bazilikához közeli egyik bárba menekült be, és ott halt bele sebesülésébe.

Az olasz sajtó nem sokkal korábban már beszámolt arról, hogy Ausszaui egy migránsokat szállító hajóval érkezett szeptember 20-án Lampedusára. Két hétig karanténban volt, majd a pugliai Bari egyik táborába helyezték át október 9-én. A helyi hatóságok azonosították, azonban nem regisztrálták veszélyes személyként. A bevált gyakorlat szerint ezt követően kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot.

Nizza, 2020. október 29.
Gyászolók mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére a nizzai Notre-Dame-bazilikánál 2020. október 29-én. Brahim Ausszaui 21 éves tunéziai bevándorló a reggeli órákban késsel támadt a bazilikában tartózkodó három emberre, egy idős nőt lefejezett, a sekrestyést és egy másik nőt halálosan megsebesített.
MTI/EPA/Sebastien Nogier
Gyászolók mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére a nizzai Notre-Dame-bazilikánál 2020. október 29-én. MTI/EPA/Sebastien Nogier

Emmanuel Macron francia elnök a merényletet követően bejelentette, hogy az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 4000-ról 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel.

Az országban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget is.

Ugyancsak Csütörtökön, nem sokkal a nizzai merénylet után a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett járókelőket az utcán, Lyonban pedig őrizetbe vettek egy késsel felfegyverzett afgán férfit, aki szemmel láthatólag támadásra készült.

Az incidensekre csaknem két héttel Samuel Paty francia történelemtanár meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között. Paty búcsúztatóján Macron kijelentette, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.

Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta eddig több mint 250 terrortámadást hajtottak végre, ezek közül az egyik legsúlyosabb szintén Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy ugyancsak tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt végül lelőtték.

Címlapról ajánljuk
Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Azonnali hatállyal felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, a lap mindennemű finanszírozását pedig a mai naptól teljesen leállítják. A kormány 10 százalékkal emeli a megváltozott munkaképességűek ellátásait, a 65 év feletti rokkantsági ellátottak juttatása pedig 2027-től legalább havi 120 ezer forintra nő. A 2026/2027-es tanévtől ismét valamennyi magyar egyetemen elérhetővé válik az Erasmus-program, így abban a korábban korlátozásokkal érintett 21 felsőoktatási intézmény hallgatói is részt vehetnek. A kormány döntött a mohácsi Duna-híd megépítéséről is, a beruházás műszaki tartalmának módosításával azonban 74-76 milliárd forintot takarítanának meg: az alföldi oldali csatlakozóút 2x2 helyett 2x1 sávon épül meg, a felszabaduló pénzt pedig az országos úthálózat felújítására fordítják. A gyermekvédelmi rendszer átvilágítása után tízmilliárd forintos kríziskezelő alapot és egymilliárd forintos jóvátételi keretet hoznak létre a szektor fejlesztésére, a béremelésekre és a bántalmazott fiatalok támogatására. A kormány emellett átírná a csecsemők kötelező pneumococcus elleni oltásának szabályait. Belpolitikai híreink pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×