Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Rendőrök a nizzai Notre-Dame-bazilika közelében elkövetett késes támadás helyszínén 2020. október 29-én. Sajtóhírek szerint a támadásban három ember életét vesztette, többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Tálas Péter a nizzai késelésről: egyetlen nagy előnyük van most a francia hatóságoknak

Halálos késes támadást követtek el Nizzában csütörtökön: egy embert a hírek szerint lefejeztek, két másikat megöltek, és több sebesült is van.

A gyanúsítottat elfogták, sérülései miatt kórházba szállították. Indítéka egyelőre nem tisztázott, de a nizzai polgármester szerint azt hajtogatta, "Allah akbar" (Allah a legnagyobb), és a lefejezés a csaknem két hete lefejezett tanár esetére utal. Úgy értékelt, terrorcselekmény történt a templomban lezajlott támadással. A rendőrség szerint magányos elkövetőről van szó, nem voltak társai. (A nizzai támadásról szóló részletes, videós összefoglalónkat itt találják.)

Valószínűleg egyéni és nem szervezett akció történt, mert utóbbihoz képest ez egy kisstílű támadás - értékelt az InfoRádióban Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője emlékeztetett: a történelemtanár elleni közelmúltbeli terrortámadás után a hatóságok már figyelmeztettek, egy ilyen akció számos követőre találhat.

Az egyéni támadások megakadályozása, leleplezése nagyon nehéz feladat, a hatóságoknak most a szakértő szerint az a "szerencséje", hogy a gyanúsított életben maradt, ki lehet faggatni. A döntő kérdés hasonló esetek felderítésekor az, hogy az elkövető a hatóságok, belügyi szervek látókörébe került-e már korábban, valamint hogy a közösségi oldalakon volt-e aktivitása a cselekményével kapcsolatban - ez utóbbi ugyanis gyakori a jellemzően az interneten radikalizálódó embereknél.

Sokat fejlődött a big data és az online követés is, ami nagyban segíti a felderítést végzők munkáját. Ám arra azért nem lehet számítani, hogy tömegével fognak ilyen figurákat lekapcsolni, mert ez egy nehezen megakadályozható terrorcselekmény-fajta. Ráadásul nemcsak iszlamisták követnek el késes támadást, hanem anarchisták, szélsőjobb és szélsőbal oldali emberek is - mutatott rá Tálas Péter.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője arra is utalt, hogy Emmanuel Macron francia elnök többek között egy büntethetőséget is lehetővé tevő új szabályozással is fel kíván lépni azok ellen a közösségek ellen, amelyekben radikalizálódnak a későbbi elkövetők. Ebben jelentős szerepük van különböző muzulmán köröknek, amelyeken belül nagy számban fordulnak elő – Franciaországban, Nagy-Britanniában is – szélsőséges prédikátorok és a radikalizálódást elősegítő szélsőséges vezetők.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×