Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Gyászolók mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére a nizzai Notre-Dame-bazilikánál 2020. október 29-én. Brahim Ausszaui 21 éves tunéziai bevándorló a reggeli órákban késsel támadt a bazilikában tartózkodó három emberre, egy idős nőt lefejezett, a sekrestyést és egy másik nőt halálosan megsebesített.
Nyitókép: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Nizzai terror – A volt maláj miniszterelnök sokkoló üzenetet küldött

Nemzetközi vezetők együttérzésüket fejezték ki Franciaországnak a nizzai terrortámadás miatt. Két hét alatt ez volt a második iszlamista szélsőséges gyilkosság az országban.

Emmanuel Macron francia elnök szerint hazája „támadás alatt áll, de nem adja meg magát a terrornak” az intolerancia elleni harcban.

A három ember halálát követelő támadás nyomán – melyben a merénylő lefejezett egy nőt – a világ vezetői együttérzésüket fejezték ki a franciáknak.

„Az áldozatokra és családjukra gondolunk, Nagy-Britannia vállvetve áll ki Franciaország mellett a terror és az intolerancia ellenében” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök, aki másfelől a halászatról vitázik Macronnal a brexit utáni kereskedelemről szóló tárgyalásokon.

Ferenc pápa azt mondta, gyászol, mert a támadás „halált osztott az ima és vigasz otthonában”

– ezzel utalt arra, hogy a támadó egy templomban követte el tettét.

„Imádkozom az áldozatokért, a családjukért, a szeretett francia népért, hogy jóval válaszoljanak a gonoszra” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök azt mondta, az Egyesült Államok kiáll legrégebbi szövetségese mellett.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy „Németország szolidáris a franciákkal ezekben a nehéz órákban.”

Arab és iszlám vezetők is elítélték a gyilkosságokat és azt mondták:

világos választóvonal van vallásuk, és ama erőszakos tettek között, amelyekről a támadó azt állította, hogy a vallást akarja megvédeni.

Elítélte a támadást a török külügyminisztérium is, annak ellenére, hogy Erdogan elnök a francia termékek bojkottjára hívott fel, és sértegette Macront, mert az a szólászszabadságra utalva kiállt a muszlimokat sértő Mohamed-karikatúrák mellett. Ezeket mutatta be diákjainak a két hete egy ugyancsak iszlámista szélsőséges által lefejezett francia tanár.

Még Irán is bírálta a támadást, Mohamad Zsavad Zarif külügyminiszter azt mondta: a békét nem lehet gonosz provokációval elérni.

Aki nem állt be a sorba, az a korábbi, ellentmondásos megjegyzéseiről ismert Mahatir Mohamed volt maláj miniszterelnök volt. Ő így fogalmazott:

a muszlimoknak joguk van többmillió franciát megölniük.

Mahatir a Twitteren több posztban osztotta meg véleményét a nyugat és az iszlám világ közötti kulturális összecsapásokat emlegetve. Elítélte Macron francia elnököt, amiért az iszlámhoz kötötte a csütörtöki gyilkosságokat. Ekkor jegyezte meg, hogy „a muszlimoknak joguk van dühösnek lenni és többmillió franciát megölni a múlt mészárlásai miatt” – a posztot később törölték a Twitterről.

Azt is írta, hogy a muszlimok általában nem alkalmazták a szemet-szemért elvet és a franciáknak sem kellene. „Mivel ön az összes muszlimot és a vallást vádolta azért, amit egy dühös ember tett, a muszlimoknak joga van megbüntetni a franciákat” – mondta.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök „abszurdnak és gyomorforgatónak” nevezte Mahatir megjegyzéseit.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×