eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Gyászolók mécseseket gyújtanak az áldozatok emlékére a nizzai Notre-Dame-bazilikánál 2020. október 29-én. Brahim Ausszaui 21 éves tunéziai bevándorló a reggeli órákban késsel támadt a bazilikában tartózkodó három emberre, egy idős nőt lefejezett, a sekrestyést és egy másik nőt halálosan megsebesített.
Nyitókép: MTI/EPA/Sebastien Nogier

Még egy férfit őrizetbe vettek a nizzai merénylet miatt

Franciaország háborúban áll az iszlamista ideológiával, ezért számítani kell a nizzaihoz hasonló újabb támadásokra – mondta Gérald Darmanin francia belügyminiszter az RTL rádióadónak adott interjújában pénteken.

"Olyan ellenséggel harcolunk, aki egyszerre van kívül és belül" - mondta a belügyminiszter.

A három áldozattal járó csütörtöki nizzai merénylet elkövetője egy 1999-ben született tunéziai férfi volt, aki szeptember 20-án érkezett az olaszországi Lampedusa szigetére. Októberben átszállították a dél-olaszországi Bariba, aztán eltűnt a hatóságok szeme elől. A férfi csütörtök reggel vonattal jutott el Nizzába. A támadót a helyszínre kiérkező rendőrök meglőtték, és jelenleg kórházban van. Állapota életveszélyes.

Az esettel összefüggésben csütörtök este őrizetbe vettek egy 47 éves férfit is – tájékoztattak igazságügyi források. Az illető állítólag kapcsolatban állt az elkövetővel.

Jean-François Ricard terrorellenes főügyész csütörtök este azt mondta: a nyomozók szeretnék kideríteni, voltak-e bűntársai a támadónak, és pontosan hogyan jutott el a dél-franciaországi városba.

A vérengzés ügyében a tunéziai hatóságok is nyomozást indítottak a 21 éves elkövető ellen. A tunéziai törvények szerint az ország bármely állampolgára ellen eljárást indíthatnak, aki kül- vagy belföldi terrorcselekmény elkövetésében vett részt - mondta az észak-afrikai ország egyik igazságügyi szóvivője csütörtök este.

A hatóságok szeretnék kideríteni, hogy az elkövetőnek voltak-e bűntársai Tunéziában.

Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta több terrortámadást is végrehajtottak, ezekben több mint 250-en vesztették életüket. A merényletek közül az egyik legsúlyosabb szintén Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy ugyancsak tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt végül lelőtték.

Legutóbb Samuel Paty francia történelemtanár meggyilkolása keltett felzúdulást. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×