Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Rendőrök és tűzoltók a nizzai Notre-Dame-bazilikánál elkövetett késes támadás helyszínén 2020. október 29-én. Sajtóhírek szerint a támadásban három ember életét vesztette, többen megsebesültek.
Nyitókép: MTI/AP/Alexis Gilli

Egy 21 éves tunéziai a nizzai merénylő

A három embert késsel megölő terrorista szeptember végén érkezett Európába és végigutazott Olaszországon.

Egy Olaszországból érkezett 21 éves tunéziai bevándorló követte el csütörtökön a nizzai Notre-Dame bazilikában a három emberéletet követelő késes merényletet – erősítették meg az AFP francia hírügynökségnek a nyomozáshoz közel álló illetékesek.

A férfi szeptember végén érkezett Lampedusa szigetére, Franciaországba pedig október elején.

A Brahim Ausszaui nevű férfit Lampedusán a hatóságok karanténba helyezték, majd mielőtt megkapta volna a kitoloncolásra vonatkozó utasítást, szabadlábon maradt.

Október eleje óta tartózkodott Franciaországban.

Tunézia csütörtökön határozottan elítélte a nizzai Notre-Dame-bazilikában aznap elkövetett terrortámadást, és bejelentette, hogy vizsgálatot indít a gyanú alapján, amely szerint a támadó tunéziai állampolgár.

"Tunézia határozottan elítéli a nizzai terrorista incidenst és szolidaritását fejezi ki a francia kormánnyal és néppel" – áll a tuniszi külügyminisztérium közleményében.

Az állásfoglalás elutasította a terrorizmus és a szélsőségesség minden formáját, ugyanakkor óvott a vallások ideológiai és politikai kihasználásától, egyidejűleg minden kapcsolatot a vallás és a terrorizmus között.

Csütörtök reggel kilenc óra tájban egy késsel felfegyverezve hatolt be a Nizza központjában álló Notre-Dame bazilikába, ahol hárman tartózkodtak. A támadó elvágta a sekrestyés torkát, lefejezett egy idős nőt, és súlyosan megsebesített egy másik nőt, aki a bazilikához közeli egyik bárba menekült be, és ott halt bele sebesülésébe – közölte Christian Estrosi nizzai polgármester. A templom közelében lévő, a rendőrséghez bekapcsolt riasztóberendezés bekapcsolásával riasztották a rendvédelmi erőket, akik megsebesítették és elfogták a támadót.

Csütörtökön egy másik férfit – egy hagyományos öltözéket viselő, késsel felfegyverkezett afgánt – is őrizetbe vettek a közép-franciaországi Lyonban.

A férfit, akiről korábban már tájékoztatták a hírszerző szolgálatokat, tiltott fegyverviselésért és fegyveres fenyegetését őrizetbe vették, és elmekórtani vizsgálatnak vetik alá.

Francia római katolikus helyszínek az elmúlt években többször is terrortámadások helyszínei voltak. 2016-ban a Rouen közelében fekvő Saint-Etienne-du-Rouvray templomának papjának, Jacques Hamelnek a nyakát vágták el iszlamista támadók. Más iszlamisták a párizsi Notre-Dame székesegyház ellen terveztek pokolgépes merényletet. Ezeket a támadásokat az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön "békeüzenetet küldött a muszlim világnak", hangsúlyozva, hogy Franciaország a "tolerancia országa", nem pedig a megvetésé vagy az elutasításé.

"Ne hallgassanak azoknak a hangjára, akik bizalmatlanságot akarnak szítani. Ne engedjük bezárni magunkat manipulátorok kisebbségének túlzásaiba" – jelentette ki a külügyminiszter a nemzetgyűlésben a tárcája költségvetésének vitáján.

A legfőbb franciaországi iszlám szervezet, a CFCM felszólította csütörtökön a francia muzulmánokat, hogy "a gyász és az áldozatokkal, valamint a hozzátartozóikkal való szolidaritás jelenként" tartózkodjanak a Mohamed próféta születésének ünnepére tervezett rendezvényektől.

A merénylet világszerte nagy felháborodást váltott ki.

Az incidensre csaknem két héttel Samuel Paty meggyilkolását követően került sor.

A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között.

Emmanuel Macron elnök, aki Samuel Paty búcsúztatóján azt mondta, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben, az imahelyek védelmének megerősítését ígérte a közelgő mindenszentek ünnepére tekintettel.

Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.

Olaszországon átutazott a merénylő

Szeptemberben érkezett a dél-olasz Lampedusa szigetére, majd innen jutott tovább Franciaországba a nizzai merénylő – értesült az olasz sajtó.

A 21 éves Brahim Ausszaui egy migránsokat szállító hajóval érkezett szeptember 20-án Lampedusára. Két hétig karanténban volt, majd a pugliai Bari egyik táborába helyezték át október 9-én. A helyi hatóságok azonosították, azonban nem regisztrálták veszélyes személyként. A bevált gyakorlat szerint ezt követően kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot.

Franciaországba önerőből jutott el. Sajtóértesülések szerint az olasz titkosszolgálati szervek a férfi pontos útvonalát próbálják felderíteni.

Mariastella Gelmini, az ellenzéki Hajrá Olaszország (FI) képviselőházi frakcióvezetője Lamorgese azonnali parlamenti meghallgatását sürgette. Gemini kijelentette, a hírek szerint a férfi zsebében az olasz Vöröskereszt papírjait találták meg.

"Hogyan működik ez, illegális bevándorlók és terroristák érkeznek Olaszországba, a tehetetlen kormány pedig azonosítja őket, majd hagyja, hogy szabadon menjenek, amerre akarnak Európában?" – tette fel a kérdést Gelmini.

Év eleje óta több mint 27 ezer bevándorló érkezett Olaszországba, jelentős többségük a dél-olaszországi szigetek partjaira.

Korábban a 2015-ös párizsi terrortámadások egyes tettesei, valamint a 2016-os berlini kamionos merénylet elkövetője is Olaszországon keresztül érkezett Európába.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×