Ursula von der Leyen felszólalása elején fejet hajtott a járványügyben helytálló egészségügyi dolgozók és idősgondozók munkája előtt. Mint mondta, most a járvány közepette látni igazán, milyen törékeny ez a bolygó, az embereknek mindig készen kell állniuk a változásra.

"Egyénenként mindenkinek fel kellett áldoznia személyes szuverenitásának egy részét a közjó érdekében.

A tagállamok közti félelmet, bizalmatlanságot egységgé alakítottuk, megmutattuk, milyen, ha bízunk az EU-s intézményekben is" – fogalmazott Ursula von der Leyen, vázolva a Next Generation EU program (helyreállítási intézkedési csomag) szellemiségét.

Mint mondta, reggel szándéknyilatkozatot küldött David Sassoli EP-elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak arról, mire kell összpontosítania az európai közösségnek a következő egy évben. Azért tett így, mert úgy érzi, egyre többen "csak a hónap végéig" tudják, mi lesz velük.

"Mindenekelőtt

emberi vetületű gazdaságra van szükség,

amely megvédi az embereket a katasztrófáktól, a járványoktól, lehetőséget teremt az innováció, a tisztességes verseny elősegítésével. A védelem és a stabilitás ígérete soha nem volt ilyen fontos, mint ma" – szögezte le a bizottsági elnök.

Kijelentette, a járványt körültekintően kell kezelni most, ebben az egészségügyi dolgozók emberfeletti munkával vesznek részt. A döntéshozóknak közben azzal kellett segíteniük, hogy élelmiszer-folyosókat nyissanak, és a nemzetállamok polgárait hazavigyék.

"Bebizonyítottuk, hogy román orvosok kezelhetnek orosz betegeket, mindezt úgy értük el, hogy a szabályokon nem kellett változtatni. Itt az ideje tehát hogy létrehozzunk egy egészségügyi uniót" – jelentette be. Elmondta azt is, hogy ennek kulcsa egy olaszországi rendezésű összeurópai konferencia lesz a közeljövőben.

A munka és a bére

Hangsúlyozta, munkaügyi miniszteri idejéből tudja, hogy válsághelyzetben a munkabér-támogatás fontos eleme a válságintézkedéseknek.

"A kollektív tárgyalásokat támogatom, közben tiszteletben fogom tartani a tagállami hatásköröket. Ha jók ezek a tárgyalások, nagyobb a siker. Tisztességes minimálbér kell, meg kell fizetni a munkát" – húzta alá.

Az EU-ban 12 százalékkal visszaesett a GDP a járvány hatására, ám mivel a járvány velünk maradt, meg kell találni a "kényes egyensúlyt" a támogatás és a stabilitás között.

"Kell egy erős monetáris unió"

– hangoztatta Ursula von der Leyen. "Kiteljesítjük a tőkepiaci és a bankuniót, a vállalatoknak hozzá kell férniük a hitelekhez és a finanszírozáshoz, tovább kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hajtsuk végre ezt a generációs projektet" – szorgalmazta az Európai Bizottság elnöke.

Zöld és digitális átállás az iparban

Szerinte a belső piaci akadályokat el kell gördíteni, a tagállamoknak látniuk kell azt, hogy fontos a schengeni térség jövője.

"Az európai ipar sokaknak biztosítja a megélhetést és a jólétet, de a zöld és digitális átállást fel kell gyorsítanunk, a világ változik, lépést kell vele tartanunk, a jövő év első felében fel kell frissíteni a kapcsolódó stratégiánkat. Mindez biztosítani fogja, hogy talpra áll újra Európa, át kell repíteni magunkat a jövőbe" – mondta még.

"Célunk, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens, de a jelenlegi iránnyal nem érünk el oda" – figyelmeztetett, megjegyezve, hogy a világ más részein lassabban is haladnak ezzel a folyamattal, de nem lehet leállni a munkában,

szénsemleges termékek gyártásában a világ vezetőjének kell lennie Európának.

"A mi feladatunk, hogy ezt a feladatot végrehajtsuk, csak együtt tudjuk ezt a küldetést teljesíteni. Több millió új munkahelyet tudunk létrehozni, és felére csökkenthetjük a levegőszennyezést, emelni kell a megújuló energia arányát a kontinensen, de modernizáljuk is a társadalmat; a jelenlegi fogyasztásunk nem fenntartható,

meg kell változtatni, ahogyan bánunk a természettel, eszünk, élünk, fűtünk, utazunk."

Ehhez kapcsolatban beszélt az EU "zöld kötvényeiről" is, részleteiről azonban nem. Szerinte sokkal több elektromosautó-töltő állomás kell, ehhez pedig "hidrogénvölgyeket" kell létesíteni, ami új korszakot jelent az iparban.

Szólt még az épületek energiafelhasználásáról is, pazarlónak nevezve annak jelenét.

"Ha mesterséges intelligenciával dolgozunk majd, sokkal kevesebb szén-dioxidot fogunk kibocsátani: és

ez nemcsak gazdasági, pénzügyi projekt, hanem kulturális is. Új bauhaus korszakba kell lépni,

ez a Next Generation EU lényege" – fogalmazott.

Szerinte a jelenkornak nagy szerencséje, hogy vannak digitális eszközök, ezért tudott az oktatás hirtelen átállni távolsági megoldásokra, de a digitális gyorsulás még csak most kezdődött.

Cselekvés három pontban

"Szükség van egy digitális tervre 2050-ig, célokra 2030-ra. Gyorsan kell cselekednünk és határozottan, ha nem így teszünk, mások fognak" – figyelmeztetett.

Az első cselekvési terület ebben az adatok védelme, hiszen az ipari adatok mennyisége a következő években meg fog négyszereződni. A vállalkozásokat ezért támogatni kell megfelelő "adatgazdálkodással", innovációs klasztereket létrehozva. Egy európai felhőt akarunk létrehozni, mégpedig a Gaia X-re alapozva.

A második a technológia és annak szabályozási környezete, ezzel kapcsolatban "európai digitális identitás" jön létre az EU-ban, ezen keresztül lehet majd akár adót fizetni, akár kerékpárt bérelni, az ebben lévő adatok védelmét pedig az EU fogja garantálni.

A harmadik terület az infrastruktúra: nem megengedhető Ursula von der Leyen szerint, hogy a vidékiek negyven százalékának még mindig nincs széles sávú internete. "Az 5G-re, a 6G-re és az üvegszálas technológiára akarunk alapozni" – tette hozzá.

Propaganda és nacionalizmus helyett segítő kéz

Szerinte ha Európa rálép a gázpedálra, véget kell vetni annak, hogy "vonakodunk és habozunk".

"Soha nem volt jobb pillanat, hogy beruházzunk a digitális vállalatokba Szófiától Lisszabonig. A Next Generation EU program 20 százalékát erre fogjuk fordítani" – jelentette be.

Mint Ursula von der Leyen mondta, sokan bezárkóznak egy ilyen válsághelyzetben, sokan külön utakat járnak, de az ő stílusa "nem az, hogy propagandát terjeszt, hanem amikor kell, segítő kezet nyújt".

"Nem elég megtalálnunk a koronavírus elleni védőoltást, biztosítani kell a hozzáférést is a polgároknak" – hozott egy példát. Vagyis: a rendező elv nem a "nacionalizmus" lesz, hanem az együttműködés,

mindenki oltást fog kapni, aki erre rászorul.

Szerinte az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) szerepét erősíteni kell, nem szabad viszont engedni, hogy a nagyhatalmak "túszul ejtsék" ezeket vagy kivonuljanak belőlük.

Fehéroroszok, földközi-tengeriek, atlantiak, britek

Azt is ígérte, folytatják a fellépést a nacionalizmus ellen, illetve a nemzeti kisebbségek érdekében.

Az emberi jogok és a végrehajtás területén kezdeményezte, hogy minősített többséggel döntsenek a kapcsolódó kérdésekben – erre hallgatósága hosszas tapsolásba kezdett.

Kijelentette még, hogy az EU fehérorosz ügyben "a nép mellett áll", bátor nők és férfiak tiltakoznak félelem nélkül, erre viszont a minszki kormány brutálisan válaszol.

Az orosz közeledéssel élő országokat arra figyelmeztette, a Navalnij-mérgezés intő jel lehet minden országnak, "ezen még egy gázvezeték sem tud változtatni".

A migrációval kapcsolatban jelezte, Ciprus és Görögország mindig számíthat az unió segítségére, és most tér nyílhat a párbeszédnek végre Törökországgal, hogy stabil, fenntartható megoldás jöjjön létre.

Nagyra tartja a történelmi alapokon nyugvó transzatlanti kapcsolatot, és új agendát is nyit ebben Ursula von der Leyen.

Brexit

"Új kezdet kell a régi barátainkkal – a La Manche-csatorna mindkét oldalán is" – utalt már a brexitmegállapodás "halványodó lehetőségére". Szerinte nagyon kevés idő van már Michel Barnier EU-s főtárgyaló előtt, és nem a jó irányba mennek a folyamatok, de "soronként dolgozunk a szövegeken".

Afrika-stratégia, Ázsia ügye

"Afrika kulcsfontosságú lesz abban az új világban, amelyben élni akarunk" – fogalmazott Ursula von der Leyen, aki Japánnal is szorosabbra fűzné a szálakat, amely országnak a környezetvédelem technológiai fegyvereiben lehet majd szerepe.

Méltányos és igazságos globalizációért

küzdene, amihez a "határon fizetett szénadó" vihet közelebb, a WTO előírásaival összhangban.

Szeretne még méltányos, digitális adózási rendszert, ennek alapjai szeretné, ha már a jövő évben állnának.

Migráció

Újra felhozta a migráció kérdését, amely "mély szakadékokat teremtett a tagállamok között", de kompromisszumra van szükség.

"A jövő héten beterjeszti az EB a migrációs csomagot, a legfontosabb az emberéletek megmentése a tengeren, nem lehet más alternatíva."

Akik kitettek a globális változásoknak, azokat a haszonélvezőknek segíteniük kell – vélekedett.

"Ezért biztosítani kell bizonyos bevándorlási lehetőségeket, akik pedig kibontakoztatják tehetségüket, maradhatnak Európában."

A csomag részleteiről elmondta, hogy Leszbosz szigetére vissza fognak térni az adminisztrátorok, akik segítenek a helyzet kezelésében.

Jogállamiság, elfogadás

"Vissza kell állítani az egymásba vetett bizalmat, enélkül nincs értelme az Európai Uniónak. A jog uralma pedig megakadályozza, hogy a hatalmasságok döntsenek mindenről" – mondta Ursula von der Leyen.

A jogállamiság kérdését kulcsfontosságúnak tartja, ezért

a Next Generation EU program forrásait meg fogják védeni a tagállamokban lévő visszaélésektől.

"Az európai jog elsőbbséget élvez, a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét megvédjük, és kifejezzük, hogy nem lehet uniós útleveleket adni-venni" – nyomatékosította az Európai Bizottság elnöke.

A kirekesztésnek szerinte nem lehet levegője Európában, sem a zsidók, sem a cigányok ellen nem szabad hadjáratot folytatni, sem bőrszín, sem vallás vagy szexuális orientáció alapján nem szabad gyűlölni senkit, "antirasszista uniót szeretnénk elérni" – folytatta az európai vezető. "A rasszizmus elleni fellépés sohasem lesz opcionális."

Lesz tehát "antirasszista koordinátor" az Európai Unióban – jelentette be. Úgy látja, "LMBTQ-mentes zónákról beszélni nincs helye" az EU-ban, ennél pedig tovább is ment: minden tagállamban

szülői jogokat kell, hogy élvezzenek az LMBTQ-közösség tagjai.

"A gyermekeink idén különösen is megmutatták, hogy milyen is az élet valójában. Van egy kép, amely rögzült az elmúlt fél évben az agyamban. Két gyerek teniszezett egy háztetőn a kijárási tilalom alkalmában. Ne hagyjuk, hogy a konvenciók béklyóba kössenek minket, ez Európa következő nemzedéke, a Next Generation EU" – húzta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

"Térjen vissza a valóságba!" – kemény reakciók is érkeztek a frakcióktól

Manfred Weber (Európai Néppárt) azt mondta, a fiatalokra kell költeni a pénzt, mivel "azt csak egyszer lehet elkölteni". Európai adófizetők pénze nem kerülhet kínai vállalatvezetők kezébe" – érvelt a német politikus. A bizottsági elnökhöz hasonlóan beszélt Fehéroroszországról is, szerinte a bátor embereket semmilyen országban nem lehet megállítani, így Minszkben sem.

A brexitről Manfred Weber azt mondta,"hitelesnek kell lennünk, hiszen nincs értelme egy jövőbeni megállapodásról tárgyalni úgy, hogy a britek a saját javaslatukat tiporják lábbal. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek az EU jövője szempontjából" – zárta szavait.

A spanyol Iratxe García Pérez (Szocialisták és Demokraták) elfogadhatatlannak nevezte, hogy még mindig van tranzakciós díj, ez ugyanis a zöld átállást akadályozza és a spekulánsokat gazdagítja. A minimálbérrel kapcsolatos javaslattal összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az a szocialisták javaslata volt, de örül, hogy ezt az Európai Néppárt is megfontolta. A spanyol politikus szégyenteljesnek nevezte, hogy egyes európai városok LMBTQ-mentesként hirdetik magukat, szerinte az EU-nak ez ellen fel kell lépnie.

A román Dacian Cioloș (Újítsuk meg Európát) üdvözölte, hogy a talpra állítási csomag 20 százaléka a zöld és a digitális fordulatra megy, de reméli, hogy nem lesz a program "túladminisztrálva", különben nem lesz megfelelően gyors az alkalmazkodás. "Megoldásokat kell kínálnunk a korszak kihívásaival kapcsolatban. Az emberek kreatív Európát várnak" – zárta gondolatait.

Az Identitás és Demokrácia frakció felszólalója azt mondta, a migrációval kapcsolatos uniós hanyagság tragédiákat szül.

A német Ska Keller (Zöldek) azt kérte Ursula von der Leyentől, hogy vállalja fel a harcot a legelesettebbek érdekében, az uniónak mobilizálnia kell azokat a forrásokat, amelyekkel válaszolni lehet a koronavírus-járvány okozta kihívásokra.

"Itt van a helyreállítási alap és a hosszú távú költségvetés, most beszélnünk kell arról, hogy mire költjük a forrásokat" – mondta.

Az LMBTQ-személyek üldözésével kapcsolatban Ska Keller szerint Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kötelezettségszegési eljárást kell indítani. A politikus üdvözölte, hogy a zöld átállással kapcsolatos költségvetés emeléséről beszélt az EB-elnök, de reméli, ez nem lesz "elmismásolva".

Az Európai Konzervatívok és Reformerek szónoka azt mondta, a zöld átállás nagyon sokba kerül, a zöldek keresztes hadjárata és nem racionális. Szerinte Ursula von der Leyen nem eshet áldozatául annak a nyomásnak, hogy egyes államok egyes pártügyeibe beleszóljon. "Szabaduljon meg az ideológiától, és térjen vissza a valóságba" – mondta a szónok.

Az Egységes Európai Baloldal frakció szerint az emberek végre válaszokat szeretnének a jogállamisági deficitben élő tagországokkal kapcsolatban. Az ipari szénkibocsátással kapcsolatban hiába beszél csökkentésről, miközben Kínával törekszik szabadkereskedelmi megállapodásra, ami a szakadék szélére sodorja a kontinenst. A frakció szónoka szerint Ursula von der Leyen 80 perces beszéde egyetlen gondolatot sem tartalmazott az adóigazságosságról,

Laura Ferrara olasz független EP-képviselő is felszólalt, azt hangsúlyozva, hogy a válságban nem lehet több áldozatot kérni az emberektől, migrációügyben pedig együttműködés kell.

Ursula von der Leyen válaszában először keményen visszaszólt a szélsőjobbnak, mint mondta, hallva a felszólalást úgy érzi, nagyon másként tekintenek az emberekre. "Szerintem minden ember rendelkezik egy bizonyos szent méltósággal, függetlenül attól, hogy honnan érkezik. A szélsőjobb úgy látja, hogy az érkezőket gyűlölettel kell fogadni, de ez sosem vezetett semmi jóra" – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, akinek viszontválaszát megpróbálták megzavarni, de ő úgy felelt, hogy a jobboldalnak is tudnia kell elviselni a kritikát.

Mint mondta, 140 ezer menekült és kétmillió bevándorló érkezik egy évben Európába, képesnek kell lenni kezelni ezt a kontinensnek. A jogállamisági csomaggal kapcsolatban Ursula von der Leyen azt ígérte, hamarosan kész lesz, és része lesz a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogok érvényesülése is az egyes tagországokban, mint mondta, lát esélyt arra, hogy ebben a kérdésben közelednek egymáshoz a vitában álló felek. Szerinte a demokrácia szépsége, hogy mindenki másként gondolkodik és beszél, mindent meg kell hallgatni, de közben előre is kell lépni, a világ "nem a pusztulás, hanem a fejlődés felé tart" – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.