eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Deutsch Tamás: centralista és kiegyensúlyozottabb volt Ursula von der Leyen beszéde

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sok kérdésben szakít azzal a gyakorlattal, amelyet Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök képviselt.

A képviselő a Kossuth rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy Ursula von der Leyen szerdai, az unió helyzetét értékelő beszéde a "harcos, brüsszeli liberális, mainstream mantra helyett centralista és kiegyensúlyozottabb" volt.

Azt viszont szomorúnak nevezte, hogy az EB elnöke kizárólag nyugat-európai kérdésekkel, a nyugat-európai polgárokat érintő témákkal foglalkozott, "mintha elfeledkezett volna arról", hogy az Európai Unió 27 tagot számlál, és tagjai között "szép számban" vannak közép-, kelet- és dél-európai országok sajátos regionális problémákkal és azokra várt megoldásokkal.

Deutsch Tamás ismertette: a bizottság elnökének beszéde után javaslatot tett arra, hogy az unióra jellemző belső megosztottság felszámolásáért az EB és az EP szakítson azzal, hogy kettős mércét alkalmazva politikai és ideológiai hidegháborút folytat a tagállamok ellen. Szerinte a bizottságnak továbbá olyan javaslatokat kell megfogalmaznia, amelyek nem eredményeznek további megosztottságot, és amelyeket a tagállamok, valamint az uniós intézmények többsége támogat.

Javasolta azt is, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban, hogy a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat ne érje versenyhátrány, valamint hogy azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról - mondta.

A képviselő Ursula von der Leyen klímavédelmi bejelentéseivel kapcsolatban arról beszélt: támogatja, hogy a célkitűzések ambiciózusak legyenek, de ezek mellett világméretű közös lépésekre kell elszánnia magát az EU-nak, a világ üvegházhatású gázkibocsátásának ugyanis csak 9 százaléka kapcsolódik az Európai Unióhoz, a 91 százalék, amely a globális problémák okozza, EU-n kívüli.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×