Infostart.hu
eur:
359.16
usd:
312.97
bux:
141375.33
2026. július 16. csütörtök Valter
Nyitókép: Pixabay

Kész a nagy európai kompromisszum a hosszú távú költségvetésről

16 milliárd euróval vastagabb a pénztárca, mint amiben az uniós állam- és kormányfők legutóbb megegyeztek.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács megállapodásra jutott az EU jövőbeli finanszírozásáról - közölte kedd este az Európai Parlament sajtóirodája.

Tíz hét intenzív tárgyalás után az EP tárgyalódelegációja kompromisszumot kötött az ET elnökségével a többéves pénzügyi keretről (a 2021-27 közötti MFF-ről) és az új saját bevételekről szóló politikai megállapodásról. A megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.

A politikai megállapodásban az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki annál, mint amennyiről az uniós állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozójukon megállapodtak. 15 milliárd eurót a polgárokat a koronavírus-járvány ellen védő, a következő generáció számára lehetőségeket teremtő, és az európai értékeket védő kiemelt programokra költenek majd el. A maradék egymilliárd euró a jövőbeli esetleges igényeket és válságok kezelését szolgáló, rugalmasan felhasználható összeget emeli.

A parlament elsődleges célja azoknak a kiemelt programoknak az erőteljesebb támogatása volt, amelyek az Európai Tanács 2020. júliusi megállapodása miatt az alulfinanszírozottság veszélye fenyegetett. A tanácsi döntés ezzel figyelmen kívül hagyta az olyan uniós célkitűzéseket, mint a zöld megállapodás és a digitális menetrend.

Az újabb források elsősorban versenyjogi bírságokból (ezeket az uniós szabályozásnak nem megfelelően működő vállalatok fizetik) származnak, összhangban azzal a régóta hangoztatott parlamenti kéréssel, hogy az Európai Unió által beszedett pénzek maradjanak az uniós költségvetésben.

A kompromisszumos megállapodásnak köszönhetően

az Európai Parlament reálértéken megháromszorozza az uniós egészségügyi programra jutó forrást,

az Erasmus+ számára egy egész évnyi forrással többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek.

A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az MFF-ben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére. A menetrend a jogilag kötelező érvényű intézményközi megállapodás része. A menetrendben

a 2021-től bevezetendő, műanyagokra kivetett adóból származó bevétel

mellett 2023-tól (és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmussal együtt) az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), 2024-től a digitális adón, és 2026-tól a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.

Az Európai Parlament a Következő nemzedék EU nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a EP, ET, EB) rendszeres találkozókon mérje fel az uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A pénzeket átlátható módon kell elkölteni, és a tanáccsal együtt a parlament is ellenőrizni fogja az előzetesen elfogadott terveknek való megfelelést.

A helyreállítási eszköz az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapul, amely nem szán szerepet az Európai Parlamentnek. A parlament és a tanács azonban egy új eljárás keretében - "konstruktív párbeszéd" - a bizottság értékelése alapján felmérheti, hogy milyen a 122. cikk alapján kezdeményezett jogi aktusok költségvetési hatása.

A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az

éghajlatváltozással kapcsolatos célokra,

az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani, és ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.

Az MFF másik átfogó prioritása ezentúl a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.

Címlapról ajánljuk
Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Három hónappal az országgyűlési választások után még mindig kampányüzemmódban van Magyar Péter, és ez a lendület akár jövő tavaszig is kitarthat. Horn Gábor szerint a Fidesz jövője is ekkorra dőlhet el, de Orbán Viktor számára már nincs visszaút. Kiszelly Zoltán úgy látja, a Tisza-kormány a kétharmados parlamenti támogatással a Fideszhez hasonlóan a többségi demokrácia modellt alkalmazza, miközben a Fidesz egyben maradt, és az egykori kormánypárt számára most kezdődik az újratervezés éve. Elemzőket kérdeztünk a választások óta eltelt időszakról és a várható forgatókönyvekről.

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Meglepő helyről jöhet a vidéki vegyesboltok megmentője – Ez lehet a bevásárlás jövője

Meglepő helyről jöhet a vidéki vegyesboltok megmentője – Ez lehet a bevásárlás jövője

A kiskereskedelmi automatizáció Magyarországon hagyományosan három-öt éves lemaradásban van Nyugat-Európához képest, ám az utóbbi időszakban itthon is felgyorsult a fejlődés: az önkiszolgáló kasszáktól a mesterséges intelligenciával működő képfelismerő rendszereken át a távfelügyelettel üzemelő, éjjel-nappal nyitva tartó boltokig. Ezek a megoldások növelik a forgalmat és a lopások száma is elhanyagolható köszönhetően a vásárlói regisztrációnak. A technológia a nemzetközi tapasztalatok szerint különösen a kis vidéki települések boltjainak fennmaradását segítheti, ahol a hagyományos üzemeltetés már nem gazdaságos. Bessenyei Attilával, a többek közt önkiszolgáló kasszákat fejlesztő Laurel ügyvezetőjével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×