A hadihajót eredetileg a krími háború miatt fenyegető orosz invázió elleni védekezés miatt építették, és 1855-ben bocsátották vízre Sydneyben. Négy évtizeddel később azonban már halászhajóként szelte az óceánt, és 1898. augusztus 21-én süllyedt el a Piper-szigetek közelében, miután léket kapott.
A roncsok helyét először búvárok és távirányítású víz alatti drónok segítségével kutatták, ezt követően az ausztrál haditengerészet egy aknakereső hajója találta meg napra pontosan 128 évvel az elsüllyedése után. A 19 méter hosszú hajó mintegy 16 méteres része látható a tenger mélyén, a többi mélyen elsüllyedt a homokos fenéken.
A védelmi minisztérium azzal magyarázta, hogy a felfedezésről csak most, három hónappal később számoltak be, hogy a bejelentés előtt a hajóroncsok védelmét szolgáló törvénynek megfelelően kellett eljárniuk. A hatóságok nem hozták nyilvánosságra a Spitfire roncsainak pontos helyét, mivel olyan mélységben fekszik, ahová búvárok is le tudnak merülni. A közlemény szerint nem tervezik a roncsok kiemelését.
Orosz támadástól tartva építették
A kétárbocos Spitfire szkúter 1855-ben, a krími háború idején állt szolgálatba, mivel az Új-Dél-Wales-i brit gyarmati kormányzat az orosz csendes-óceáni flotta támadásától tartott - mondta el James Hunter, az Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeum régésze. Új-Dél-Walesben és Victoria államban nem sokkal korábban aranyat találtak, így a térség vonzó célpontja lett a hódítóknak.
Az ausztrál gyarmatok védelmét a brit haditengerészet látta el, de a brit birodalom legtávolabbi pontjain elvétve szolgáltak brit hadihajók. Az Oroszország és az Oszmán birodalom között kirobbant krími háború, amelybe később a britek és franciák is beszálltak a törökök oldalán, 1856-ban végül anélkül ért véget, hogy a Spitfire-t egyszer is bevetették volna. 1857-ben már révkalauzhajóként szolgált a Moreton-öbölben, majd a queenslandi kormányzat 1885-ben eladta, és attól fogva halászhajóként használták.
Az őshonos fafajtákból épített Spitfire vízvonal alatti részét rézborítás védte. Fegyverzete egyetlen ágyúból állt, amely 14,5 kilogrammos vasgolyókat lőtt ki. Hunter szerint a hajó valószínűleg nem győzhetett volna a sokkal erősebb és jobban felfegyverzett orosz hadihajók ellen.
Matthew Buckley altengernagy, az ausztrál haditengerészet parancsnoka hangsúlyozta, hogy a Spitfire különleges helyet foglal el Ausztrália haditengerészeti történelmében: ez volt az első olyan hadihajó, amelyet Ausztráliában építettek, kifejezetten ausztrál szolgálatra.






