Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelõs miniszter a Paradigmaváltás a magyar-magyar viszonyban címmel megrendezett közönségtalálkozón a kolozsvári Planetarium kávézóban 2026. október 16-án.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Átalakítják a kulturális finanszírozás rendszerét, 2027 az átmenet éve lesz

Az átmenet és a közös stratégiaalkotás évének nevezte 2027-et Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kultúra2028 című szakmai konferencián a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénteki közleménye szerint.

A kulturális finanszírozás jövőjéről szóló konferenciát az NKA a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériummal együttműködve rendezte meg november 17-18-án Budapesten.

Tarr Zoltán miniszter, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke a magyar kulturális élet megújításának társadalmi jelentőségéről beszélt. „Kulturális rezsim helyett kulturális rendszert szeretnénk létrehozni, együtt az alkotókkal, az intézményekkel, a szervezetekkel és a fogyasztókkal. A kulturális rendszerváltás lényege, hogy a politikai hatalom ne tekintse a kultúrát saját tulajdonának” – hangsúlyozta az NKA közleménye szerint, hozzátéve: megkezdik az ország kulturális stratégiájának kidolgozását.

Elmondta, hogy az ágazati elképzelésekből, az eddigi szakmai egyeztetések eredményeiből és a Kultúra2028 konferencián megszülető ajánlásokból vitaanyagot készítenek, amelyet szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátanak. A stratégiaalkotással párhuzamosan pedig kidolgozzák az NKA új működési és finanszírozási modelljét. „Céltudatosan és felkészülten veszünk részt az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználási tervezésében” – hangsúlyozta.

A kulturális kormányzat egyik legfontosabb szándéka a szakmai és társadalmi bizalom helyreállítása – közölte a kultúráért felelős államtitkár, hozzátéve:

a politikát el kell távolítani a kulturális közegekből.

Nagy Ervin az NKA közleménye szerint kiemelt feladatnak nevezte a fiatalok kulturális nevelését, a vidéki kulturális lehetőségek bővítését és a magyar kultúra nemzetközi kapcsolatainak megerősítését.

Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulturális intézmények szakmai önállóságát csak megfelelő működési feltételekkel lehet biztosítani. „Kiszámíthatóság nélkül nincs nyugodt alkotómunka, és nincs hosszú távú tervezés sem” – idézte a közlemény az államtitkárt.

Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke a konferencián arról beszélt, hogy az NKA pályázati rendszerének átalakítása önmagában nem elegendő, mivel az elmúlt években alapvetően megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, és erre a támogatási rendszernek is válaszolnia kell.

A tanácskozás tapasztalatait úgy összegezte, hogy a résztvevők sok kérdésben azonos következtetésre jutottak. Egyértelmű igényként fogalmazták meg a kiszámíthatóságot, hogy pályázati menetrendre, tervezhető döntési és kifizetési határidőkre, többéves támogatási lehetőségekre van szükség, a szakmai szervezeteknek pedig valódi szerepet kell betölteniük a támogatási célok, a pályázati kiírások és az értékelési szempontok meghatározásában.

A közlemény szerint beszámolt arról is, hogy sok javaslat született a kollégiumi rendszer átalakítására, és széles körű egyetértés alakult ki abban is, hogy a döntések szakmai alapjait, az összeférhetetlenségi szabályokat és a támogatások felhasználását mindenki számára követhetővé kell tenni.

Az eseményen kétszáz résztvevő nyolc szakmai műhelyben – szépirodalom és könyvkultúra; fotó-, ipar- és képzőművészet; építőművészet és örökségvédelem; közművelődés és népművészet; zene- és könnyűzene; színház- és táncművészet; közgyűjtemények; fesztiválok - vitatta meg a jelenlegi támogatási rendszer tapasztalatait, problémáit és a megújulás lehetőségeit, valamint konkrét javaslatokat is tett – közölte az NKA.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×