Már most elkezdődik Budapest átformálása számtalan projekt mentén, az átalakulás csúcsa azonban a 2028 és 2030 közötti időszak lesz – közölte az InfoRádióban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ez utóbbinak az oka az, hogy az uniós társfinanszírozás miatt számos projektet 2029-ben be kell fejezni, néhány infrastrukturális beruházás csúszhat csak át 2030-ra – például a metró meghosszabbítása vagy a villamosbővítési program (Bajcsy-Zsilinszky út; Nyugati téri felüljáró elbontása). Az Egészséges utcák program, valamint a rakparti megújulás 2029-re befejeződik majd.
A „fellélegzés pillanatát” 2029-re teszi.
Aktuális viszont a közelgő tél feladatainak megoldása. Mint elmondta, a BMSZKI-ban stabil szakemberállománnyal dolgoznak, az elmúlt években a kormányzati megszorítások és elvonások ellenére tudtak és akartak is bért emelni a szociális területen dolgozóknál, így a fővárosiak e szférában jobban kereshettek az átlagnál. Ennek köszönhetően volt kicsi a fluktuáció, és folyamatosan töltött a létszám.
„Minden olyan intézményhez, amit erre az időszakra megnyitunk, van elegendő szakemberünk, el tudjuk látni a feladatokat” – utalt a hideggel és a hajléktalansággal járó teendőkre is Kiss Ambrus.
Elmondása szerint Budapesten csökkent a hajléktalanok száma, noha az ellátó intézményeket igénybe vevők száma nőtt is novemberben. Az ellentmondást feloldandó ezt úgy magyarázta, hogy a hajléktalanság lappangó világ, nem mindenki fordul segítségért, akinek nincs fedél a feje fölött, az utcai szociális munkások mégis arról számolnak be neki, hogy a klasszikus hajléktalanságban élők száma csökken.
„Mintha galerik lennének kint és szerhasználat lenne, ez azért másfajta társadalmi csoportot jelent, mint a klasszikus hajléktalanoké. A szállásokon megjelenők számának növekedése egyébként kezelhető, de nyilván nem az a cél, hogy minden emeletes ágyon feküdjenek emberek. A cél, hogy a mennyiségi helyett minőségi irányba léphessen át a hajléktalan-ellátás” – fejtegette.
Alakul a parkolási rendszer is, amelyet szintén összefüggéseiben mutatott be. Szerinte az autózók nem a szolgáltatást hiányolják, hanem azt, hogy mi fejlődik mos. Amiben előre lehet és fognak is lépni az ígéretek szerint, az az utak állapota, erre kell költeni ugyanis a parkolási bevételeket a kiadások elszámolása után, ezt jogszabály is rögzíteni fogja; „ez lesz az a bizonyos útalap, amit csak és kizárólag erre használhatunk fel”.
„Óriás-BKK”
A BKK január elsejétől az agglomeráció közösségi közlekedéséért is felel. A beálló változások láttán Kiss Ambrus nyugodt, mivel „a folyamat rendben halad, a szükséges döntéseket meghozta a közgyűlés”, illetve folyamatosan dolgoznak a kollégák, hogy a közlekedés szolgáltatása átláthatóbb, érthetőbb, jobb legyen, összehangolt legyen a tarifarendszer. Ebben szerinte már 2027-ben is látványos változásokat tapasztalhat az utazóközönség.
„Emblematikus útvonalak vannak, amelyek most a városhatáron visszafordulnak, miközben nagyon gyorsan odaérnének egy településre az emberek, Érdre sem kéne sokat mennie még az érintett BKK-járatnak, de eddig az 525 négyzetkilométeres Budapesttel számoló szemlélet ezt megakadályozta” – magyarázta a főigazgató. A városhatáron kívülre lépéssel messzebbre is látnak, ami hatékonyságjavítást eredményez majd, és jobb kiszolgálást.
Költségvetés
Hamarosan elkezdődik a költségvetés vitája is a közgyűlésben. Az átlagember legfeljebb annyit láthat, hogy van egy 120 milliárdos ígérvény Budapest fővárosának, ami sok mindent megoldhat most. Erre reagálva Kiss Ambrus közölte: a 2026-os költségvetésben már meg is valósult a segítség, ez az év tehát „megvan” már. A 2027-es költségvetést viszont még csak most rakják össze.
„A frakciókat nyár óta tájékoztatom a költségvetés-készítés folyamatáról. Ebből a szempontból őket bevontuk. Az a terv, hogy a januári közgyűlés tárgyalja, hiszen először meg kell várnunk a központi költségvetés elfogadását, az pedig decemberben lesz majd” – húzta alá a hivatalvezető.
A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.




