A libanoni fővárosban 601 történelmi épület rongálódott meg az augusztus 4-i hatalmas robbanásban, közülük 70 összedőlhet, ha nem állítják helyre őket gyorsan - jelentette a libanoni nemzeti hírügynökség.

Abbasz Murtada kulturális és mezőgazdasági miniszter azt ígérte szerdán, mindent meg fognak tenni a Bejrút hagyományos építészetét tükröző épületek helyreállítására és megőrzésére.

A miniszter felszólította az ingatlanfejlesztőket, hogy ne vegyék meg a kulturális örökség részét képező épületeket, és ne emeljenek a helyükön modern épületeket. A város és kultúrája történetének megóvására buzdította a bejrútiakat.

A Bejrút bulinegyedének számító Gemmayze és a Mar Mikhael városrészekben lévő, többségében hagyományos épület jó része részben vagy egészében elpusztult. Bejrútban az a szóbeszéd járja, hogy a tulajdonosok igyekeznek eladni ingatlanfejlesztőknek a megrongálódott történelmi épületeket, hogy azok modern ingatlanokat húzzanak fel a helyükön.

Az AFP hírügynökség egy korábbi jelentése szerint a bejrúti kikötőben történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt a hagyományos építészeti megoldásokat őrző - a Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített - történelmi épületek némelyike számára.

Egy 18. századi palotában, amelyet a vagyonos Sursock család építtetett, Libanonnál idősebb régiségek vesztek oda a robbanásban.

A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadt a helyükről, a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek.

A robbanás a szomszédos Sursock Múzeumot, a modern és kortárs művészet egy lenyűgöző gyűjteményét őrző kulturális központot sem kímélte. A mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó épület udvarán zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak. Az 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.

Az intézmény szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, döntően az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, a műgyűjtő portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített. Az épület szerkezete ép maradt. A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni.

Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg.