eur:
413.69
usd:
401.36
bux:
81710.82
2025. január 10. péntek Melánia
Bejrút, 2018. szeptember 17.Hazatérő szíriai menekültek várnak az indulásra Bejrútban 2018. szeptember 17-én. A két érintett kormány megállapodásának alapján mintegy kétszáz szíriai menekült költözhet vissza hazájába Libanonból. (MTI/EPA/Vael Hamzeh)
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tálas Péter: a nemzetközi közösség nem akarja Libanont bukott államként látni

Az ország teljesítményének másfélszerese az adóssága, ehhez jött múlt kedden egy sok ezer dollármilliárdos kárt okozó robbanás - elemezte a helyzetet az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézeti igazgatója.

Leginkább az élelmiszer-ellátást kell normalizálni, valamint emelni az állami szolgáltatások színvonalát Libanonban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, Tálas Péter.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Bejrútban múlt kedden volt óriási erejű robbanás.

"Azt feltételezem, hogy mind a libanoni politikai elit, mind a nemzetközi közösség több dologra fog koncentrálni az elkövetkezőkben. Az egyik a helyreállítás - 300 ezer embernek most nincs hol laknia, sok az eltűnt és van 6000 sebesült. A nemzetközi közösség sem szeretné, ha Libanon egy fail state, egy bukott állam lenne, ennek megfelelően

a segély egyik része élelmiszer lesz,

a másik az egészségügyi intézmények megerősítése. Látni kell, hogy most nem a koronavírussal van elfoglalva a bejrúti kórházak többsége" - fejtegette Tálas Péter.

A kutatóintézeti igazgató azt mondta, a nemzetközi közösségnek a segítségnyújtáson túl is komoly szerepe lesz, mivel Libanon adóssága a GDP-je 150 százalékát teszi ki, a robbanással keletkezett károkat pedig 13-15 milliárd dollárra becsülik a szakértők, és ezek még csak az első becslések. Libanon tehát nem fogja tudni kihúzni magát a bajból.

"Megakadtak a tárgyalások az IMF-fel még korábban, az országnak tehát nagyon komoly külső segítségre van szüksége" - szögezte le.

A segítségnek azonban feltételei vannak, legfőképp

politikai reformok

- vélekedett Tálas Péter.

"A politikai elit minden egyes országban egy zárt csoport. Ugyanabból a csoportból fognak kevésbé ismert emberek megjelenni, tehát ezt a politikai elitet kell rákényszeríteni a nemzetközi közösségnek arra, hogy valamit lépjen. A reformoknak először is gazdaságiaknak és társadalmiaknak kell lenniük, az ellátást kell normalizálni, és azt gondolom, a másik kulcsfontosságú terület az állami szolgáltatások színvonalának az emelése."

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Demkó Attila: Grönland egy népszavazásnyira van a függetlenségtől, mégsem akarja

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

MOHU: az ünnepi rekordforgalomban sem volt tömeges automataleállás

A fél év alatt teljesült egymilliárdos visszaváltási darabszám (műanyag palack, fémdoboz és üveg) azt is jelenti, hogy a korábbi rendszerben ebből 700 000 nem újrahasznosítóban, hanem a hulladéklerakókban kötött volna ki – mondta az InfoRádióban Szabó Szilvia, a MOHU gyártói felelősségi rendszerek vezetője. Hozzátette azt is, hogy bizonyos visszaváltógép-leállások rendszerszerűek, mindig elő fognak fordulni, ám gyorsan orvosolhatók.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Újabb katonai támogatást kap Ukrajna, már Trump szerint sem lehet béke egyhamar – Háborús híreink pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, az Ukrajnát támogató országok csütörtöki ramsteini találkozóján újabb 2 milliárd dollárnyi katonai támogatásról született megegyezés. Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszakozni látszik korábbi ígéretéből, hogy 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak: most már hat hónapos időtávról beszél. Trump csütörtökön Mar-a-Lago-i rezidenciáján elmondta, Vlagyimir Putyin találkozni szeretne vele, és már folyamatban van a találkozó előkészítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×