Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Bejrút, 2018. szeptember 17.Hazatérő szíriai menekültek várnak az indulásra Bejrútban 2018. szeptember 17-én. A két érintett kormány megállapodásának alapján mintegy kétszáz szíriai menekült költözhet vissza hazájába Libanonból. (MTI/EPA/Vael Hamzeh)
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tálas Péter: a nemzetközi közösség nem akarja Libanont bukott államként látni

Az ország teljesítményének másfélszerese az adóssága, ehhez jött múlt kedden egy sok ezer dollármilliárdos kárt okozó robbanás - elemezte a helyzetet az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézeti igazgatója.

Leginkább az élelmiszer-ellátást kell normalizálni, valamint emelni az állami szolgáltatások színvonalát Libanonban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, Tálas Péter.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Bejrútban múlt kedden volt óriási erejű robbanás.

"Azt feltételezem, hogy mind a libanoni politikai elit, mind a nemzetközi közösség több dologra fog koncentrálni az elkövetkezőkben. Az egyik a helyreállítás - 300 ezer embernek most nincs hol laknia, sok az eltűnt és van 6000 sebesült. A nemzetközi közösség sem szeretné, ha Libanon egy fail state, egy bukott állam lenne, ennek megfelelően

a segély egyik része élelmiszer lesz,

a másik az egészségügyi intézmények megerősítése. Látni kell, hogy most nem a koronavírussal van elfoglalva a bejrúti kórházak többsége" - fejtegette Tálas Péter.

A kutatóintézeti igazgató azt mondta, a nemzetközi közösségnek a segítségnyújtáson túl is komoly szerepe lesz, mivel Libanon adóssága a GDP-je 150 százalékát teszi ki, a robbanással keletkezett károkat pedig 13-15 milliárd dollárra becsülik a szakértők, és ezek még csak az első becslések. Libanon tehát nem fogja tudni kihúzni magát a bajból.

"Megakadtak a tárgyalások az IMF-fel még korábban, az országnak tehát nagyon komoly külső segítségre van szüksége" - szögezte le.

A segítségnek azonban feltételei vannak, legfőképp

politikai reformok

- vélekedett Tálas Péter.

"A politikai elit minden egyes országban egy zárt csoport. Ugyanabból a csoportból fognak kevésbé ismert emberek megjelenni, tehát ezt a politikai elitet kell rákényszeríteni a nemzetközi közösségnek arra, hogy valamit lépjen. A reformoknak először is gazdaságiaknak és társadalmiaknak kell lenniük, az ellátást kell normalizálni, és azt gondolom, a másik kulcsfontosságú terület az állami szolgáltatások színvonalának az emelése."

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×