INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 4. kedd
Dominika, Domonkos

sz. bíró zoltán

aréna

oroszország

vlagyimir putyin

népszavazás

Sz. Bíró Zoltán: rendkívül nehéz helyzetbe sodródhat Oroszország

Sz. Bíró Zoltán: rendkívül nehéz helyzetbe sodródhat Oroszország

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

20 millió voksot csalhattak el Oroszországban az alkotmánymódosításról tartott szavazáson – jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. A műsorban arról is szó esett, hogy Oroszország számára komoly problémát jelenthet a dekarbonizáció, elsősorban a kőolaj háttérbe szorulása.

Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszországi népszavazás elsősorban politikai demonstrációs célt szolgált, hogy Vlagyimir Putyin és környezete nagy társadalmi támogatottság mellett módosítsa az alkotmányt, azon belül pedig azt a fontos pontot, ami elvileg lehetővé teszi Putyin számára, hogy 2024 tavaszán, amikor lejár mostani második egymást követő mandátuma, újból nekiveselkedhessen és akár újabb két ciklusra elnökké válhasson.

A történész megjegyezte, a június 25-től július 1-ig zajló választás alkalmával a szavazati joggal rendelkezők mintegy 20 százaléka olyan körülmények között adta le voksát, aminek ellenőrzése vagy

teljesen megoldatlan volt, vagy rendkívül kétséges.

Ennek következtében, különböző bizonyítékok vannak erre, valószínűleg a modern, függetlenné vált Oroszország történetének legdurvábban elcsalt választása történt meg – fogalmazott –, miközben a hivatalos adatok azt mutatják, hogy majdnem 68 százalékos részvétel mellett, közel 78 százalékos támogatottságot élveztek a módosítások.

Így Putyin és köre úgy érezhette, mind befelé, mind kifelé demonstrálta, hogy egy nagy népi támogatás kíséri mindazon pontok módosítását – 206 helyütt módosították az alkotmányt –, amit fontosnak tartottak – tette hozzá az Oroszország-szakértő, felhívva a figyelmet: ezek közé volt elrejtve néhány érdemi módosítás is, többek között a lenullázása a korábbi elnökségének.

A nem távoli sötét jövő

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett a mai Oroszország gazdaságáról, és hogy az milyen kihívásokkal néz szembe, főként a dekarbonizáció tekintetében.

Sz. Bíró Zoltán súlyosan elhibázottnak nevezte azt, hogy márciusban az OPEC+ keretein belül nem voltak hajlandóak a tagállamok meghosszabbítani a korábbi kvótamegállapodást, sőt, elutasították a szaúdiak azon javaslatát is, hogy a kitermelést még tovább csökkentsék. Emiatt végül a közel-keleti monarchia nyílt árháborúba kezdett, ami az olaj árának drámai visszaeséséhez vezetett világszerte. Oroszországban az exportra szánt Urals típusú nyersolaj

a 10 dolláros szint alá esett például, amire az ország 1998-as államcsődje óta nem volt példa

– magyarázta a szakember. Miközben egyébként is túlkínálat van a piacon, és ezért fordulhat elő, hogy a tengereken hihetetlen mennyiségben várakoznak tankerek, hogy valaki felvásárolja az általuk tárolt olajat.

Erre jött rá még a koronavírus-járvány, ami a gazdasági aktivitást a világ számos fontos részén lefojtotta, következésképp a szén-hidrogén iránti kereslet jelentősen csökkent. Valamikor április végén adta ki a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA) a prognózisát, amely szerint

a világ energiaszükséglete az idén minden bizonnyal 6 százalékkal lesz kevesebb, mint volt az előző évben.

Ami nagyon érdekes a jelentésben – jegyezte meg Sz. Bíró Zoltán –, hogy a drámai visszaesés a hagyományos energiaforrásokat érinti, tehát a kőolajat, a földgázt és a kőszenet, ezzel szemben a nukleáris, illetve a megújuló energiafajtákat nem, sőt, jelentőségük nő, így történelmi csúcson, a „globális mixben” először 40 százalékot meghaladó a részesedésük.

Ez pedig, ha nem is a közel jövőben, de probléma lesz Oroszország számra – mondta a történész. Az egyik vezető orosz energetikai szakértő tanulmányában odáig ment, hogy a már egyébként is zajló dekarbonizációs folyamat, ami egy tudatos döntés, legalábbis Európában, az például annak következtében, ami az energiapiacokon zajlik a járvánnyal összefüggésben, felgyorsíthatja és kiteljesítheti a folyamatot, és a nem távoli jövőben komoly probléma lehet Oroszország számára, ahol

a valutabevételek jelentős részét főleg a kőolaj, kevésbé a földgáz biztosítja

– ismételte meg a szakember.

Sz. Bíró Zoltán szerint, bár Oroszország atomenergiaipari nagyhatalom, nem rendelkezik akkora volumennel, ami a kieső kőolajexportot ellensúlyozhatná. Ráadásul a világban végbemenő folyamatok azt jelzik, hogy egyre ritkább az a lehetőség, amikor a FÁK-térségen kívül bárhol is lehetősége van atomerőművet építenie Oroszországnak, miközben a hadipari exportja sem vethető össze azzal, amit a szén-hidrogén exportja jelent – tette hozzá.

InfoRádió - Aréna – Sz. Bíró Zoltán
 
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Kapcsolódó hang

Sz. Bíró Zoltán az oroszországi népszavazásról
 
Sz. Bíró Zoltán a kőolaj háttérbe szorulásáról
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018