Menekül a befektetői pénz és meg sem áll az állampapírokig. Azt követően, hogy Szaúd-Arábia árháborút indított az olajiparban, a piacok a biztonságosabbnak tartott, de alacsony hozamot kínáló államadósság felé fordultak.

A kőolaj ára olyan trendet követett a reggel, amely az 1991-es Öböl-háború óta nem látott áresést jósolt.

Az OPEC olajkartell és benne a vezető szerepet játszó Szaúd-Arábia agresszív módon a kitermelés felpörgetése mellett döntött és a szaúdiak masszív árengedménnyel akarnak a jövő hónaptól kezdve új ügyfeleket szerezni maguknak.

Mindezt pont akkor, amikor az új típusú koronavírus-járvány miatt visszaesett a kőolaj iránti kereslet.

Megrettentek a tőzsdék

A reggelig közel 30%-os olajár-zuhanás nyomán a Londoni FTSE 100-as tőzsdeindex 8 százalékos veszteséggel nyitott – amire a 2008-2009-es pénzügyi válság óta nem volt példa.

Ezzel párhuzamosan a 10 éves lejáratú amerikai kincstárjegy hozama – azaz az utána kapható kamat – rekordszintre, a 18 nappal ezelőtti másfél százalékról 0,32 százalékra esett mutatva, hogy a befektetők rohamtempóban lapátolják át a pénzt a biztonságosnak tartott állampapírokba.

Japánban a Topix tőzsdeindex több, mint 5 és fél százalékot zuhant és már 20%-kal ér kevesebbet, mint az elmúlt időszak csúcspontján.

A szaúdiak nagyobb szeletet akarnak a tortából

A szaúdiak lépését az amerikai palaolaj-ágazatnak címzett hadüzenetként magyarázzák elemzők. A lépés a korábbi, hasonló árháborút idézi, amelynek célja az amerikai versenytársak csődbe juttatása volt, ez azonban még nem sikerült.

Emellett a szaúdi lépés hátterében az is áll, hogy eddigi szövetségese, Oroszország nem volt hajlandó támogatni Rijád eredeti ötletét, hogy a koronavírus miatti keresletcsökkenést és áresést a kitermelés jelentős visszafogásával ellensúlyozzák.

Betartanak az oroszoknak és Amerikának is

Az oroszok arra játszottak, hogy alacsonyabb áron, de stabil szinten tartják eladásaikat és nemet mondtak az elképzelésre. A szaúdiak erre azzal válaszoltak, felpörgetik a termelés és jelentős árengedményeket adnak. Ezzel egyszerre büntetik Moszkvát és erősítik meg vezető olajexportőr pozíciójukat. Közben pedig az amerikai palaolaj-termelőket is megszorongathatják.

„Az Opec egyetértett a termelés-visszafogás kérdésében. Oroszország viszont ellenvéleményt fogalmazott meg és azt mondta: április elejétől mindenki szabadon döntse el, mennyit termel ki. A királyság úgy döntött, hogy él ezzel a joggal”

– magyarázta egy forrás a Financial Times lapnak a szaúdiak döntését.

Elemzők szerint nem túl bölcs lépés a piaci részesedés növelése érdekében nyomás alá helyezni a szaúdi gazdaságot, de az országot irányító bin Szalman koronahercegről az a kép alakult ki, hogy képes kiszámíthatatlan és rizikós lépésekre.

Miért nem tartott Moszkva az OPEC-kel?

A háromoldalú csatározásban az oroszok sem érdekeltek az amerikai palaolaj-kitermelők sikerében és úgy gondolták, hogy az eredeti szaúdi ötlet az amerikaiak malmára hajtotta volna a vizet.

Ráadásul úgy érezték: a szaúdiak diktálni akarnak nekik, amikor közölték: csökkentsék saját kitermelésüket napi 1,5 millió hordóval. Az Opec-kel együtt így 3,6 millió hordóval, vagyis a globális olajkészlet 4 százalékával fogták volna vissza a kitermelést, amit az oroszok nem tudtak elfogadni.

Moszkvát emellett dühíti, hogy az energia-ágazatát sújtó amerikai szankciók mellett Washington megpróbálja megfúrni a Németországig nyúló Északi Áramlat 2 gázvezeték átadását is.