eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Az elnökön kell változtatnunk, nem az alkotmányon! feliratú transzparenst tart egy tiltakozó az alkotmánymódosításról tartott oroszországi népszavazás elleni tüntetésen Szentpéterváron 2020. július 1-jén. A módosítás elfogadásának esetén eltörölnék a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin elnök újraválaszthatóságának korlátozását, így 2024-ben és 2030-ban is indulhatna az elnökválasztáson. A népszavazást eredetileg április 22-én, Lenin 150. születésnapján tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, majd a július 1-re kiírt voksolás a torlódás és a fertőzésveszély csökkentése érdekében már június 25-én elkezdődhetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Feledy Botond: az egyik leginkább elcsalt választás lehet az orosz népszavazás

Súlyos választási csalások történhettek az új orosz alkotmányról kiírt népszavazáson – mondta az InfoRádiónak Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint éppen ezért hosszabb távon legitimációs problémái lehetnek a július 4-én hatályba lépett alaptörvénnyel a jelenlegi moszkvai vezetésnek.

Feledy Boton emlékeztetett arra, hogy az orosz alkotmány módosítása révén Vlagyimir Putyin minden további nélkül újra versenybe szállhat az elnöki választáson, illetve lehetősége nyílik megtartani a hivatalát, amire az alaptörvény korábbi verziója semmiképp sem kínált volna lehetőséget.

Eközben az látható, hogy néhány nappal a népszavazás lezárulása után egyre-másra jelennek meg hírek, valamint orosz intézményi statisztikák arról, hogy

alighanem az elmúlt idők egyik leginkább elcsalat választásával van dolgunk, amiből egy komoly legitimációs krízis is kialakulhat közép távon a jelenlegi Kreml-vezetés számára.

- fogalmazott Feledy Boton. Az elemző arra is kitért, hogy a hivatalos adatok szerint a népszavazáson résztvevők 78 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást, ennek ellenére a részvétellel, továbbá az igen-nem szavazatokkal kapcsolatban is órási a bizonytalanság. Ami most már egyértelműen megmutatkozik a hivatalos és független elemzések között, hogy

az elcsalt szavazokat száma 10 millió és 22 millió közé esik.

Óriási erők léptek működésbe, látható, hogy ott, ahol megfigyelők voltak egy-egy kerületben, egészen más eredmények születtek, mint valamennyi szomszédos körzetben, ahol akár 20-30 százalékkal nagyobb részvételt és más arányú igen-nem szavazást rögzítettek – fogalmazott a külpolitikai elemző, megjegyezve: így nagyon nehéz a valós számok meghatározása.

Az egyébként tilos, mégis megtartott, az új alkotmány elleni tüntetésekkel kapcsolatban Feledy Botond kifejtette: az orosz rendszer egyre kevésbé hezitál abban, hogy az ellenzéki vezetőknek kikiáltott, újgenerációs politikusokat és közszereplőket akár letartóztatással akadályozza. Példaként említette a szakértő Alekszej Navalnij sorozatos őrizetbe vételét, és Borisz Nyemcov meggyilkosását. Vagyis a megtorlás szintjén a rendszer kiszámíthatóan működi – fogalmazott a szakértő. Az ezekről érdemben beszámoló, kis számú alternatív médium pedig inkább a moszkvai és szentpétervári értelmiségi köröknek szól, mintsem a nagy orosz tömegeknek - tette hozzá Feledy Botond.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×