A legfőbb ellentét, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió két teljesen eltérő állásponton van a tárgyalások menetéről, ahogyan a kimeneteléről is – fogalmazott az InfoRádiónak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Nagy-Britannia ugyanis szeretné, ha az EU elismerné azt a jogát, hogy mindenféle kereskedelempolitikai, illetve szabályozási területen önállóan tudna dönteni a maga sorsáról az elkövetkezendő években, évtizedekben, míg a másik fél úgy véli, ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a világ egyik legnagyobb közös piacához hozzáférést kapjon, tartania kellene bizonyos szabályokat a szociális, a környezetvédelmi és munkaügyi területen – ismertette a szakértő.

Gálik Zoltán szerint Brüsszel álláspontja, miszerint Londonnak tudomásul kellene vennie, hogy egy kisebb ország akar egy nagyobb közösséggel társulni, érthető, hiszen egy 440 milliós piac áll szemben egy 66 millióssal. Viszont a világ egyik legfejlettebb országáról van szó, amely az uniónak az egyik legközelebbi partnere, számos, mind a két tömb relációjában meghatározó kereskedelmi forgalommal. És bizony, ha megállapodást szeretnének az év végééig, mégpedig egy átfogó megállapodást, akkor ahhoz

kompromisszumokra lesz szükség mindkét fél részéről

– emelte ki a szakember. Jelen állás szerint azonban az Egyesült Királyság semmiféle olyan intézményi mechanizmust és jogi kötöttséget nem akar, ami eltérne például a kanadai típusú megállapodásától az Európai Uniónak, ez pedig azt vetítené előre, hogy Brüsszelnek egy nagyon fejlett országnak kellene olyan piachozzáférési lehetőséget adnia, amit legalábbis eddig nem tett meg soha.

Legoptimistább és legpesszimistább forgatókönyv

Mint ismert, június elején kezdődik a negyedik tárgyalási forduló, Nagy-Britannia pedig előzetesen jelezte, amennyiben ez nem hoz eredményeket, elkezdik az előkészületeket arra, hogy az év végig „kiszakadjon” az európai közös piacról. Ezt London saját maga foglalta bele a kilépésről rendelkező törvénybe, elzárkózva annak lehetőségétől, hogy az átmeneti időszakot kitolják. Gálik Zoltán szerint nagyon kevés az idő egy átfogó megállapodásra, és hogy változik-e a helyzet, az elsősorban az Egyesült Királyságon fog múlik.

Ha mégis sikerülne valamilyen módon dőlőre jutniuk júniusban – folytatta –, legalább abban, hogy mik lesznek az alapelvek, akkor elképzelhető, hogy további tárgyalásokra is sor kerül az év második felében, amelyek alkalmával legalább a kereskedelem, járműgyártás, gyógyszeripar, szervesanyag-kereskedelem, vegyipar területén megegyezésre kerülhetne sor.

Annak ellenére, hogy törvény tiltja, és Boris Johnson miniszterelnök többször is kijelentette, hogy nem hosszabbít, a Corvinus docense elképzelhetőnek tart mégis egy ilyen forgatókönyvet. Ugyanis, mint rámutatott, a koronavírus-válság súlyos következményei alapjaiban rengette meg az európai, valamint a brit gazdaságot, így fennáll a lehetősége annak, hogy a statisztikai adatok látva a brit kormány nem fogja még tovább feszíteni a húrt. De mint látható, jegyezte meg, mára a tárgyalási technikák és módszerek egészen megváltoztak, amihez a Johnson-kabinet amúgy is egészen innovatív módon fogott hozzá.

Az egyetemi docens végezetül megerősítette, a jelenleg is Nagy-Britanniában munkát vállaló uniós állampolgároknak

a kiszakadást követően sem sérülhetnek a jogaik

egy kötelező jogi érvénnyel szereplő, nemzetközi megállapodás végett. Az új brit bevándorlási törvény viszont alapjaiban változtathatja meg a jövőre nézve azt. ha valaki a szigetországban szeretne dolgozni, miután egy teljesen új vízumrendszer várható.