A brit választási törvény értelmében a parlament a választás időpontja előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik. Ez szerdán, brit idő szerint nulla óra után megtörtént.

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit formálisan értesít a parlament feloszlásáról.

Ez egyben azt is jelenti, hogy szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt, az eddigi képviselők magánemberekké váltak, választókörzetük képviselő nélkül maradt.

A Konzervatív Párt vezette kormány folytatja munkáját a választások napjáig, de a továbbiakban már a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők.

A törvényerejű brit szokásjog alapján a kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek december 12-én, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból.

Ez vonatkozik Boris Johnson miniszterelnökre is.

A felső kamara, a Lordok Háza nem választott, hanem kinevezett tagokból áll, ők megtartják tisztségüket, de a Lordok Házának működése is szünetel a választásokig. A tagok azonban - az eddigi alsóházi képviselőkkel ellentétben - továbbra is felkereshetik parlamenti irodáikat.

Az előrehozott választások kiírását Boris Johnson kezdeményezte, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, a negyedik kísérletre a múlt héten el is fogadtatta.

A Konzervatív Pártnak az eddigi alsóházban nem volt többsége, és a képviselők többször is megszavaztak olyan sarkalatos jelentőségű, ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat, amelyeket a tory kormány nem támogatott.

Ezek közé tartozott az a jogszabály, amely kötelezte Johnsont, hogy kezdeményezze az Európai Tanácsnál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.

Boris Johnson az előrehozott választások kiírását indokolva közölte: attól tart, hogy ez a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

Előzőleg 2017 júniusában, az akkori parlament mandátumának lejárta előtt éppen három évvel tartottak előrehozott választást Nagy-Britanniában, Johnson elődje, Theresa May kezdeményezésére.

A 2017-es választás előtt azonban több mint ötven évig nem volt példa arra, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából újabb választást írjon ki. Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök 1966-ban, alig 17 hónap után hirdetett újabb választást, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban.

Wilson számítása annak idején bevált: az újabb választások után 96 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.

Ötvenegy évvel később Theresa May azonban nem volt ennyire szerencsés: a két évvel ezelőtti választáson a Konzervatív Párt elvesztette viszonylag csekély addigi többségét is, és azóta csak a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával tudott kormányozni.

Nagy-Britanniában legutóbb 1923-ban tartottak parlamenti választást decemberben.