Előre kiszivárgott a brit miniszterelnök meglepő fordulatot tartalmazó beszéde, amelyben bejelenti az előre hozott választásokat.

„Nem akarok választást. Egyetlen miniszterelnök sem akar előre hozott választást, különösen nem decemberben... De úgy állnak a dolgok, hogy csak így lehet beteljesíteni a brexitet a következő hetekben, hogy utána a brit nép prioritásaira összpontosíthassunk” – áll a szövegben.

A valóság az, hogy fontos Johnsonnak a parlamenti választás. Azért is, mert ő maga nem általános választások, hanem

vezetőcsere nyomán került kormányra, és legitimálni akarja hatalmát.

Azért is, mert a felmérések szerint Konzervatív Pártja most több mint 10 ponttal előzi meg az ellenzéki Munkáspártot, tehát most nyerhet is. És azért is, mert egy remélt konzervatív többséggel tudná parlamenti támogatással kiléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

A toryk első kampánynapja előtt már árnyékot vetett rájuk néhány szerencsétlen megjegyzés: Jacob Rees-Mogg alsóházi elnök kénytelen volt bocsánatot kérni, amiért azt mondta: a Grenfell-toronyház tüzében odaveszett embereknek nem volt meg a józan eszük, hogy kimeneküljenek. A 2017-es tragédia roppant érzékeny téma Nagy-Britanniában, mert keverednek benne az osztályellentétek, a felelősség hárítgatása és a politikusi érzéketlenség. Ellentmondásos módon, az áldozatok hallgattak a tűzoltók felszólítására, hogy maradjanak tűzbiztosnak hitt lakásaikban. A munkaügyi minisztert, Therese Coffeyt pedig azért bírálják, mert egy olyan konzervatív jelöltet támogat, aki azt mondta:

„egyes segélyből élő embereket el kéne altatni”.

A jelölt, Francesca O’Brien a Benefits Street nevű tévéprogram segélyből élő és botrányosan viselkedő szereplőire utalt.

Sztálinozás

Közben Boris Johnson is megengedett magának egy beszólást: Sztálinhoz hasonlította Jeremy Corbynt, a Munkáspárt párt vezérét, mert úgymond „gyűlöli a milliárdosokat”. A kormányfő szerint „az a baja a Labournek, hogy mélységesen megveti a profitot és hogy meggondolatlanul megemelné az adókat, lerombolva az ország jólétének alapját. Úgy mutogatnak egyes emberekre, mint ahogy Sztálin tette a kulákokkal” – írta a Telegraph című lapban, aminek korábban brüsszeli tudósítója volt.

Maga Corbyn hangzatos ígérettel indította el a Munkáspárti korteshadjáratot: „ez lesz a legnagyobb, nép által hajtott kampány a történelemben. Egy olyan társadalmat hoz el, ami

nem csak a milliárdosoknak, de mindenkinek jó lesz.”

Hozzátette: 150 milliárdos él Nagy-Britanniában és 14 millió szegénysorú ember. Egy igaz társadalomban nem lennének milliárdosok és nem lennének szegények.”

Corbynt bírálták azért, mert nem hajlandó egyértelműen állást foglalni a brexitről. Ugyanakkor azzal válaszolt Johnson egy nyílt levelére, hogy három hónapon belül „hiteles kilépési egyezményt” és féléven belül az unióban maradást is lehetővé tévő népszavazást ígért.