Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Bukarest, 2018. február 28.Klaus Iohannis román elnök a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) bukaresti évértékelő értekezletén 2018. február 28-án. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Három komoly kihívója van Iohannisnak

Az elnökválasztás célegyenesében három jelöltnek van esélye Romániában, hogy az újabb mandátumára pályázó Klaus Iohannis államfő ellenfele legyen a második fordulójában egy friss felmérés szerint.

Az IMAS közvéleménykutató intézet által végzett legutóbbi felmérés szerint a november 10-i első fordulóban Iohannis az érvényes voksok 45,7 százalékára számíthat, a november 24-én tartandó második fordulóban pedig a voksok 16,7 százalékára esélyes Mircea Diaconu színművész, volt EP-képviselő lehet az ellenfele, akit a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párt támogat.

A jobboldali Europa FM rádió által rendelt felmérés harmadik helyre hozta ki 15,1 százalékkal a baloldal másik jelöltjét, Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) ügyvivő miniszterelnököt, akitől éppen az adatfelvétel (október 8-28.) időszakában, október 10-én vonta meg a bizalmat a bukaresti parlament.

A második fordulóba kerülésre esélyes jelöltek között van még a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna is, akinek 12,6 százalékos eredményt valószínűsít az IMAS felmérése. Theodor Paleologu volt kulturális miniszter, akit Traian Basescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) támogat, 6,9 százalékkal szerepel a felmérésben.

A romániai összlakosság 6,5 százalékát kitevő magyarságnak is van képviselője az elnökjelöltek között: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a szövetség elnökét, Kelemen Hunort indítja, aki az

IMAS felmérése szerint a voksok 2,9 százalékát kapná meg.

A telefonos módszerrel, több mint ezer választó bevonásával végzett felmérés 3,1 százalékos hibahatárral tükrözi Románia felnőtt lakosságának politikai opcióit.

Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelyen 14 jelölt neve kerül a szavazólapokra: az IMAS- felmérésben is szereplő hat jelölt mellett, akiket egy-egy parlamenti frakció vagy pártszövetség is támogat, további hat jelölt parlamenten kívüli pártok képviseletében indul, ketten pedig függetlenként pályáznak az államfői posztra.

Ha egyik jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió választópolgár több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.

Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Drónokat észleltek csütörtök este a normandiai Brest kikötőjében található Ile Longue nevű katonai bázis felett, amely a francia nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróknak ad otthont, a francia tengerészgyalogosok tüzet nyitottak a drónokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán egy 70 pontos javaslatot fogadtak el Narendra Modi miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok újra érvényesíteni kívánja dominanciáját a nyugati féltekén, erősíti katonai jelenlétét az indo–csendes-óceáni térségben, és felülvizsgálhatja Európához fűződő viszonyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×