Juncker, az Európai Parlament (EP) brexitügyi vitáján elmondott beszédében hangsúlyozta, az Európai Unió sosem fogja a megállapodás nélküli brit kilépés lehetőségét választani, ugyanis annak elkerülése nemcsak kívánatos, de lehetséges is a brit uniós tagság jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió és minden érintett számára az egyik legfontosabb kérdés az Írországgal összefüggő, még mindig nyitott kérdések megnyugtató lezárása. Az uniós bizottság továbbra is készen áll arra, hogy minden kérdést illetően pozitív politikai és technikai megoldást találjon - mondta. Nem szabad azonban minden energiát a már két éve folyó brexit-tárgyalásokra fordítani. Dolgozni kell azon is, hogy az unióban maradó 27 tagország egysége és növekedése megmaradjon - tette hozzá Juncker.

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója beszédében kiemelte,

az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás, a backstop kérdésének tisztázása az egyik legfontosabb,

hiszen az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás a tartós béke biztosítását, védőhálót, és garanciát jelent arra, hogy a fizikai határ ne jelenhessen meg újra a brit szigeteken- közölte.

Felszólalásában az Írországgal összefüggő kérdések mellett Barnier a jövőbeni kapcsolatok alakulásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az uniónak minden területre kiterjedő, átfogó és végleges megoldásra van szüksége Nagy-Britanniával - hangsúlyozta.

Kijelentette, senki sem akarja elszabotálni a brexitet, a brit állampolgárok szabad és demokratikus döntését, és "tiszteltben tartjuk azt, még ha sajnálatos is" - mondta.

Nem szabad alábecsülni a megállapodás nélküli brit uniós kilépés mindkét fél számára rendkívül negatív hatásait - tette hozzá Barnier.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország uniós ügyekért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy a finn uniós soros elnökség készen álla arra, hogy az utolsó intézkedéscsomagot is elfogadja az állampolgárok jogainak védelme, a pénzügyi vállalások tiszteletben tartása, az egységes belső piac integritásának megőrzése, valamint az ír határellenőrzés kérdésének tisztázása érdekében - tette hozzá.

Készen állnak visszatérni az Észak-Írországot érintő védőhálós megoldáshoz

A vitát követően az EP-képviselők 544 szavazattal, 126 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett a rendezett Brexitet támogató állásfoglalást fogadtak el.

A szövegben leszögezték, készen állnak visszatérni az EU által eredetileg javasolt, csak Észak-Írországot érintő védőháló megoldáshoz, amely az ír-északír határról az Ír-tengerre tenné a kötelező határellenőrzést. Alternatív megoldásokat is megvizsgálnak, amennyiben azok jogilag elfogadhatók és a gyakorlatban kivitelezhetők, valamint összhangban állnak az uniós alapelvekkel. A képviselők azonban aláhúzzák: nem adják beleegyezésüket olyan kilépési megállapodáshoz, amely nem tartalmazza a védőhálót.

Aláhúzták, a szigetországnak továbbra is tiszteletben kell tartania az állampolgárok jogait és a nagypénteki megállapodást. Ezen előfeltételek teljesülte nélkül az EP semmilyen jövőbeli kapcsolathoz nem járul hozzá az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

A szöveg szerint a képviselők nyitottak a kilépés tárgyalási időszakának meghosszabbítására abban az esetben, ha az az Egyesült Királyság erre irányuló kérése indokolt és konkrét célja van, mint például a megállapodás nélküli brexit elkerülése, általános választások vagy népszavazás, a kilépési eljárás visszavonása, vagy a kilépési megállapodás elfogadása.

Végezetül rámutattak, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, azért, és a rendezetlen kilépés komoly következményeiért teljes mértékben az Egyesült Királyság kormányát terheli majd felelősség.