Történelmileg nagyon fontos tény, hogy ilyen hamar sikerült megválasztani Ursula von der Leyent - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző.

"Kis többséggel ugyan, de megkapta a politikai mandátumot. Persze vannak, akik azt mondják, hogy a többség mértéke a mandátum súlyán valamit farag, de ez szerintem nem igaz, onnantól fogva, hogy kinevezték, elkezdheti a működését az ő kollégiuma,

az ő hatáskörén nem módosít semmit, hogy egy, kilenc vagy száz mandátummal nyert."

Feledy Botond kiemelte: nem sokkal a korábbi német védelmi miniszter uniós megválasztása előtt aktív gazdasági és politikai diplomácia zajlott Magyarország és Németország között.

"Ha végignézzük itt az elmúlt néhány hetet, akkor láthatjuk, hogy német oldalról már számot is kötöttek a Magyar Honvédség beszerzéséhez: német fegyvereket vásárolunk több mint 500 milliárd forint értékben. Kimondhatatlanul nagy szám, amit a nagyberuházásainkkal tudunk összehasonlítani. Tehát egyfelől Magyarország úgy döntött, hogy fizet Németországnak ilyen dolgokért, majd

Ursula von der Leyent is megszavazta az Európai Tanácsban, egyébként a lengyel konzervatívokkal együtt.

És azt se felejtsük el, hogy úgy döntött a Deutsche Telekom, amelynek egyharmadát a német kormányzat felügyeli, hogy eladja a T-Systemst egy magyar üzletembernek" - sorolta Feledy Botond.

Az elemző hozzátette: Berlin sem kivétel az alól a tranzakcionista szemlélet alól, hogy politikai gesztusok fejében egy ország gazdasági gesztusokat tesz.

Arról is beszélt, hogy

Martin Selmayer, az Európai Bizottság főtitkára is része lehetett a kelet-nyugat megosztottságnak.

"A főtitkári pozíció egy csúcstechnokrata pozíció kellene, hogy legyen, és egyébként az elnöki kabinetnek vagy az alelnöki szűkebb körnek kellene azt biztosítani, hogy a kollégium egy irányban dolgozzon, ez viszont Jean-Claude Junckernél az utolsó évben átalakult, Timmermans és Selmayer alelnökökre támaszkodott abban, hogy a bizottságot elkanyarítsa a saját politikai elképzelései irányába" - magyarázta Feledy Botond.

A szakértő szerint az, hogy mind Ursula von der Leyen, mind Martin Selmayer német nemzetiségű, jó ürügy arra, hogy az elnök politikailag rendezze a bizottság sorait.

"Selmayer esetében egy annyira Junckerhez kötődő személyről van szó, hogy valószínűleg jelezte az új elnök, hogy ezt a hátizsákot nem kívánja vinni"

- fogalmazott. Feledy Botond hozzátette: az, hogy ez a döntés egy új irányvonal is lehet-e az Európai Unió életében, az majd fél év múlva derül ki.

Alább a teljes beszélgetést megtekintheti, meghallgathatja!