Az EU-csúcs témái között szerepel az unió leendő vezetőiről szóló vita, a klímapolitika, az Oroszországgal szembeni szankciók, az EU-t és az eurózónát érintő pénzügyi, költségvetési kérdések, valamint a brexit is.

Még a csütörtöki ülést megelőzően a visegrádi négyek - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - miniszterelnökei külön tanácskozáson egyeztetik a vitákon képviselendő közös V4-álláspontot.

A következő 5 év cselekvési terve is téma lesz

A résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét betöltő Románia államfője számol be a korábbi döntések végrehajtásáról.

Ezután megbeszélés következik a 2021-2027 közötti EU-s költségvetési keretről, a klímaváltozás elleni küzdelemről, az álhírek és a hibrid fenyegetések jelentette kihívásokról, illetve bizonyos külpolitikai kérdésekről, például az ukrajnai helyzetről vagy a Ciprushoz közeli török próbafúrásokról.

Az uniós állam- és kormányfők továbbá kitűzik a következő öt évre a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos kulcsfontosságú témakörben, amely dokumentum irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei számára.

Erről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, a magyar kormány szorgalmazta, hogy

• tagállami hatáskörben maradjon a gazdaság- és adópolitika;
• javasolta, hogy Európa védje meg az üldözött keresztény közösségeket;
• fontosnak tartja, hogy az EU nyissa meg a nyugat-balkáni országok csatlakozási perspektíváját. Ez utóbbival kapcsolatban kijelentette: "úgy tűnik, az EU nem áll készen új tagállamok felvételére".

Tisztújítás - összefognak a V4-ek

Végül az uniós vezetők a munkavacsorán rátérnek a tisztújítás kérdésére, és megkezdődik a kompromisszumkeresés, amely késő éjszakáig is elhúzódhat.

Erről is szót ejtett a Kormányinfón Gulyás Gergely, kifejtve, hogy a V4-ek közös állásponton vannak. "Sem Manfred Webert, sem a csúcsjelölti rendszert nem támogatjuk, utóbbi ellentétes is a lisszaboni szerződéssel.

Az EU élére olyan vezetőket kell választani, akik egyetlen alkalommal sem támadták az országokat.

Manfred Weber márpedig megszavazta a Sargentini-jelentést".

Habár elsősorban az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről szól majd a tagállami vezetők csúcstalálkozója, szakértők szerint egyelőre úgy tűnik, nincs sok esély arra, hogy már a mostani ülésen kompromisszum születik.

Ezt látszik megerősíteni Angela Merkel német kancellár nyilatkozata is, ugyanis Brüsszelve érkezve arról beszélt: elképzelhető, hogy nem születik döntés a mostani csúcstalálkozón. Ez szerinte nem lenne tragédia, ugyanis van még némi idő az Európai Parlament július 2-ai alakuló üléséig, a fő, hogy addig sikerüljön döntést hozni. Hozzátette,

egyelőre meglehetősen nagy a szakadék a különböző felek álláspontjai között.

Leszögezte, hogy a német kormánypártok továbbra is támogatják a csúcsjelölti rendszert, mindazonáltal elismerte, hogy nem minden uniós állam- és kormányfő osztja ezt a véleményt.

Bár az Európai Bizottság elnöki széke elvileg a legnagyobb pártcsalád jelöltjének, a néppárti Manfred Webernek jutna, de a fenti nehézségek miatt Angela Merkel "elengedheti" Weber kezét - írta korábban a Magyar Nemzet. Német kormányzati forrásokra hivatkozva azt írták,

a csúcstalálkozó meglepetésfordulatát jelentheti, hogy Angela Merkel kancellár kész feladni a „csúcsjelölti auto­matizmust” (így Weber elnökségét is),

mégpedig egy német vezetésű Európai Központi Bank érdekében. Az EKB élén jelenleg még az olasz Mario Draghi áll, de Berlin saját jegybankjának elnökét, Jens Weidmannt küldené Frankfurtba.

Úgy tűnik, az ET-jelöltek többsége új emberek után nézne

A csúcsjelölti rendszer esetleges bukásáról a BruxInfo is írt, amely idézte Donald Tusk ET-elnöknek a 28 tagállam vezetőinek küldött meghívólevelét. „A konzultációim rámutattak, hogy különböző nézőpontok és érdekek vannak, de közös akarat is a folyamat véglegesítésére az Európai Parlament első ülésszaka előtt”.

Tusk szavai megerősíteni látszanak azt a benyomást, hogy az Európai Tanács a május végi EP-választások után kialakult politikai polarizációt kihasználva magához ragadta a kezdeményezést

a bizottsági elnök jelölésének a folyamatában.

Egyes feltételezések szerint az Európai Parlament lemondhat valamelyik csúcsjelölt keresztülerőltetéséről, cserébe azért, ha az Európai Tanács kvázi áldását adja a parlamenti többséget élvező politikai programra. Mások szerint ugyanakkor az EP programja fabatkát sem ér akkor, ha nincs személyi garancia annak végrehajtására. Értsd: egy, az Európai Tanács által kijelölt személyt semmire sem kötelezné a parlamenti program.

Szerdán két magas rangú tanácsi diplomata is megerősítette a BruxInfónak, hogy az Európai Tanács tagjainak a többsége túl szeretne lépni a csúcsjelölteken és más jelölt(ek) után nézne.

Valószínűleg nem jártak sikerrel az egyeztetések

A négy Európa-párti frakció (az EPP, az S&D, a liberálisok és a zöldek) mostanáig egy közös programról tárgyaltak, amit az új bizottsági elnök mandátumának szánnak a következő 5 évben. Szerda estéig azonban nem volt jele annak, hogy az egymással rivalizáló pártok képesek voltak megállapodni egyetlen jelöltben, a néppárti Manfred Weberben, vagy a szocialista Frans Timmermmansban, esetleg egy liberális jelöltben, akit az EP elnöke csütörtökön a parlamenti többség jelöltjeként tudott volna tálalni a tagállamok vezetőinek.

Pozícióhoz juthatnak a V4-ek

Az uniós vezetői pozíciókat az ígéretek szerint ezúttal a politikai, földrajzi és nemi törésvonalak figyelembevételével osztják majd ki. A Magyar Nemzet arról írt, hogy a visegrádi országoknak is juthat majd egy uniós kulcspozíció.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint utóbbi a kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt lehet.

Ezt most még az olasz Federica Mogherini tölti be.