Infostart.hu
eur:
365.74
usd:
313.39
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt a bizottság brüsszeli székházában 2018. október 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ezzel a javaslattal megy tárgyalni a brit kormányfő Brüsszelbe

Theresa May hivatala a kormányfő tárgyalási célkitűzéseit ismertető tájékoztatásában elismerte, hogy e változtatásokat nem lesz könnyű elérni. Theresa May csütörtökön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal Brüsszelben.

London olyan megoldást keres, amely garantálja, hogy az Egyesült Királyság "nem ragad bele" végleg az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott készenléti mechanizmusba - közölte Theresa May csütörtöki brüsszeli látogatása előtt a Downing Street.

A brit kormányfő hivatalának csütörtök hajnali tájékoztatása szerint May azt közli majd uniós tárgyalópartnereivel, hogy hajlandó megfontolni különféle módozatokat ennek garantálására, de egyértelműen azt vallja, hogy kötelező jogi erővel bíró megoldást kell találni, és ez módosításokat tesz szükségessé a brit EU-tagság megszűnése vagyis a brexit feltételrendszerét tartalmazó kilépési megállapodásban.

Theresa May hivatala a kormányfő tárgyalási célkitűzéseit ismertető tájékoztatásában elismerte, hogy

ezeket a változtatásokat nem lesz könnyű elérni.

A londoni alsóház - mindenekelőtt az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének kivédését szolgáló tartalékmechanizmus (backstop) miatt - a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította az Európai Unióval (EU) novemberben elért 585 oldalas kilépési megállapodást. A kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a nem kevésbé EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) - a legnagyobb északír protestánst britpárti erő - attól tart ugyanis, hogy a backstop-megoldás, ha életbe léptetése szükségessé válik, akár végérvényesen érvényben maradhat.

A 499 kilométeres, egykor katonai szigorral őrzött, ma teljesen szabadon átjárható ír-északír határ a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna az újbóli határellenőrzés elkerülése végett, abban az esetben, ha London és az EU között nem jön létre időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé teszi a határellenőrzést.

A londoni alsóház a kilépési megállapodás elutasítása után, egy módosító indítványt elfogadva felszólította a brit kormányt arra, hogy kezdeményezze az EU-nál a brexit-megállapodással már lezárt kilépési tárgyalások újranyitását, és keressen "alternatív megoldásokat" a jelenlegi backstop-mechanizmus helyett.

Az uniós vezetők eddigi hivatalos nyilatkozataikban kizárták a tárgyalások újranyitásának és a kilépési megállapodás módosításának lehetőségét. A Downing Street csütörtök hajnali tájékoztatása ugyanakkor hangsúlyozza: a londoni parlament a brexit-egyezmény jelentős többségű elutasításával egyöntetűen azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy változtatásokra van szükség. A miniszterelnöki hivatal szerint

a brit kormány e módosítások elérése végett sürgősen munkához akar látni az EU-val, és a lehető leghamarabb ismét alsóházi szavazásra kívánja bocsátani a kilépési megállapodást.

Theresa May csütörtökön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal Brüsszelben.

A brit kormányfő látogatása előtt alig egy nappal Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Leo Varadkar ír miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette:

azon tanakodik, miként festhet a pokolban az a hely, amelyet azok számára tartanak fenn, akik úgy kampányoltak a brexit mellett, hogy még vázlatos terveik sem voltak a kilépés biztonságos kivitelezésére.

A Downing Street szóvivője visszafogottan reagált Tusk e kijelentésére, közölve: az Európai Tanács elnökének kell választ adnia arra a kérdésre, hogy ezt a nyelvezetet hasznosnak találja-e. A szóvivő szerint a kilépésről döntő népszavazást "robusztus, élénk kampány" előzte meg, a referendum pedig a brit történelem legnagyobb demokratikus megnyilvánulása volt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×