Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor

Váratlan fordulat a Huawei lengyel kémkedési ügyében

A Huawei felbontotta a Lengyelországban kémkedéssel vádolt alkalmazottjának munkaszerződését

A Huawei kínai informatikai és mobil távközlési konszern bejelentette szombaton, hogy felbontotta annak az alkalmazottjának a munkaszerződését, akit őrizetbe vettek Lengyelországban kémkedés gyanújával.

A Huawei közleményében leszögezi, hogy

az illető cselekedeteinek semmi közük sincsen a céghez,

és azért bontotta fel a munkaszerződést, mert az eset árthat a vállalat megítélésének.

A lengyel hatóságok pénteken jelentették be, hogy kémkedés miatt őrizetbe vettek egy kínai állampolgárt és egy lengyel férfit, és három hónapra előzetes letartóztatásba helyezték őket. Maciej Wasik, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhelyettes aznap közölte, hogy a kínai férfi egy nagy elektronikai cég által alkalmazott üzletember, a lengyel pedig "a kiberkereskedelem köreiben ismert személy". A lengyel média értesülései szerint az őrizetbe vett kínai férfi a Huawei lengyelországi részlegének egyik igazgatója, a lengyel gyanúsított pedig 2011-ig a lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) tisztje volt.

Tevékenységükért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A gyanúsítottak nem ismerték be bűnösségüket, és elutasították, hogy vallomást tegyenek.

A Huawei az utóbbi időben Csehországban is kiváltotta a titkosszolgálatok érdeklődését, ahol biztonsági kockázatnak minősítették a kínai cég technológiáit, és ilyen értelmű figyelmeztetést adtak ki használatukkal kapcsolatban. December 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az EU-nak aggódnia kell a Huawei és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja.

Az amerikai kormány tavaly novemberben a Huawei gyártotta eszközök használatának elkerülésére kérte az Egyesült Államok szövetségeseit, december 6-án pedig az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, az óriásvállalat alapítójának lányát. A kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, és vélhetően megtorlásként őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×