Robert Schellenberg egy gyűrött hosszú újjú pólóban hallgatta, ahogy Dalian városban egy kínai bíróság halálos ítéletet mondott ki rá kábítószercsempészet miatt. Korábban ugyenez a bíróság, ugyanebben a vádban csak 15 évre ítélte el.

More @CBCNews: Canadian Robert Schellenberg sentenced to death in China. https://t.co/csVQjPwFOw

— CBC News Alerts (@CBCAlerts) 2019. január 14.

A 36 éves férfi ártatlannak vallotta magát, az újratárgyalást levezető bíró szerint viszont magyarázata teljesen ellentmondott a tényeknek. A vád szerint egy bűnszövetkezet tagjaként, több mint 200 kg metamfetamint próbált autógumikba rejtve Ausztráliába küldeni. Egy kínai vádlottat életfogytiglanra, egy másikat pedig felfüggetszett halálbüntetésre ítéltek.

BREAKING: Canadian Robert Schellenberg has been sentenced to death on drug trafficking charges after prosecutors in China asked for a tougher penalty than at his original trial, says CBC's Sasa Petricic @sasapetricic. Background on the case here: https://t.co/2GTBR4vus7

— CBC News Alerts (@CBCAlerts) 2019. január 14.

A kanadai kormány a hír nyomán figyelmeztette állampolgárait, hogy nagyon óvatosan járjanak el, amikor Kínában tartózkodnak. Az ajánlás szerint

"fennáll a helyi törvények önkényes alkalmazásának kockázata".

Kommentátorok emlékeztetnek arra, hogy az újratárgyalások ritkák a kínai igazságszolgáltatásban és az ügyet összefüggésbe hozzák a Huawei kínai telekommunikációs céggel szembeni fellépéssel a nyugati világban és más ázsiai országokban.

A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai vállalata. A céget sorra zárják ki a még gyorsabb adatátvitelt lehetővé tévő 5G-s mobiltenderekből, mert azzal vádolják, hogy kapcsolatban áll a kínai állammal és eszközein keresztül kémkedhetnek a felhasználók után.

Emiatt több kormány is megtiltotta a Huawei termékeinek alkalmazását az állami intézmények egy részénél.

Kanada – amerikai kérésre - decemberben letartóztatta Meng Van-csout, a cég pénzügyi igazgatóját, aki a vállalatalapító lánya. A lépés feldühítette Pekinget.

Meng ellen nem kémkedés volt a vád, hanem az, hogy nem tartotta be az amerikai kormányzat által az Iránnal szemben életbe léptetett kereskedelmi embargót és pénzügyi csalást hajtott végre.

Meng szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el Kanadát, miközben várja a döntést, hogy kiadják-e az Egyesült Államoknak.

A letartóztatás után Kína több kanadai állampolgárt – köztük egy volt diplomatát - is őrizetbe vett egyebek között kémkedés vádjával.

A napokban a Huawei elleni lengyelországi fellépés dühítette fel Pekinget. A lengyelek a vállalat egyik helyi kínai alkalmazottját és egy volt lengyel hírszerzési tisztet tartóztattak le kémkedés vádjával. Később egy lengyel hírszerzési illetékes közölte: nem vádolják a céget kémkedéssel és a Huawei gyorsan el is bocsájtotta alkalmazottját, azzal a magyarázattal, hogy rossz hírbe hozta a vállalatot.

Karol Okonski, az informatikáért felelős miniszter azonban azt mondta: mérlegelik, hogy megtiltják a Huawei termékeinek állami használatát, korábban pedig a belügyminiszter mondta az, hogy a NATO és az EU dolgozzon ki közös álláspontot a Huawei-kérdésben, bár hozzátette, hogy jó kapcsolatokat akar Kínával.

A kínai vezetés angol nyelvű szócsövének tartott Global Times nevű lap ezek után: "Amerika bűntársának" nevezte Lengyelországot és azt írta, hogy "meg kell fizetnie a sérelemért"... "Kína nem engedheti hogy zaklassák cégeit és nem lehet engedékeny."

A tét nagy: Lengyelország a Huawei regionális európai központja, és az ügy veszélybe sodorta a cég európai jelenlétét.