Kína "huliganizmussal" vádolta meg az Egyesült Államokat, miután Kanadában őrizetbe vették a mobiltelefonjairól és informatikai eszközeiről ismert kínai cég, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját. Meng Van-csou egyben a cégalpító lánya is.

A vállalatra az utóbbi időben rájár a rúd, mert már régóta vádolják azzal, hogy eszközein keresztül a kínai kormánynak kémkedik. Nagy-Britanniában épp most zárták ki a céget a legújabb és szupergyors, 5G-s mobilhálózat tenderéből.

A Huawei-vezér lányának letartóztatása súlyos diplomáciai incidenssé duzzadhat Kína és az Egyesült Államok, valamint az ezúttal Washington kedvére tevő Kanada között.

A Zsenmin Zsipao befolyásos kínai pártlap szerint az ügy része az amerikai lépéseknek, hogy korlátozzák a világ legnagyobb hálózatieszköz- és második legnagyobb mobiltelefon-gyártó cégének tevékenységét.

"Amerika ezt csak azért teszi, mert a Huawei megkerülhetetlen, amikor Kína versenyképes technológiai cégeiről van szó" - írta a lap. A szintén a kormány véleményét kifejező, angol nyelvű Global Times pedig úgy fogalmazott, hogy "Washington gusztustalan, lator módszerekhez folyamodik, mert másképp nem tudja megállítani a Huawei menetelését az 5G-s technológiában".

A kínai vállalat azonban most a szomszédból is kapott egy pofont: a japán kormány úgy döntött, megtiltja az állami szervezeteknek, hogy Huawei telekommunikációs termékeket vásároljanak, mert kémkedéstől és kibertámadásoktól tart. Ezzel

Tokió az amerikai kormányzat idei, hasonló lépését követi.

Washington hivatalosan azzal indokolta a Meng elleni letartóztatási és kiadatási kérelmet, hogy részt vett az Iránnal való kereskedelemben, és ezzel megsértette az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat, amelyek nyomán európai cégek is kénytelenek voltak kivonulni az iráni piacról. Szakértők megjegyik: az amerikaiaknak az ad jogalapot a fellépésre, hogy a piacukra bejutó cégek vállalják, eleget tesznek törvényeiknek, ami ebben az esetben a Teheránnal való üzletelés tilalmát is jelenti.

Pekingben felháborodás fogadta a lépést, azonnal üzentek Kanadának és az Egyesült Államoknak, hogy adjanak magyarázatot az esetre és engedjék szabadon a cégvezetőt.

A kínai kommüniké szerint az üggyel komolyan megsértették az emberi jogokat - ezt a vádat általában Nyugatról szeretik Kínának szegezni.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, akinek feszült a viszonya a Kínával kereskedelmi háborút folytató Trump amerikai elnökkel, csütörtökön azt fejtegette, "nem politikai ügy a letartóztatás... nem volt politikai közbelépés, tiszteletben tartjuk a bíróságaink függetlenségét" - mondta.

Az ügy azonban kisiklathatja az Amerika és Kína közötti kereskedelmi háborúban beállt törékeny tűzszünetet, amit Trump elnök épp a héten jelentett be.

Kanada pedig bizonyosan kínai büntetőlépésekre számíthat.

A piacok csütörtökön aggodalommal és masszív eladásokkal fogadták a letartózatás hírét, péntekre azonban némiképp megnyugodtak a kedélyek.

Meng a tervek szerint pénteken jelenik meg egy kanadai bíróság előtt,

és ha óvadék ellenében szabadlábra helyezik, akkor az valószínűleg több millió dollárjába kerül majd, le kell adnia útlevelét és

előfordulhat, hogy elektronikus nyomkövetőt tesznek rá.

Jogi szakértők szerint, ha szembeszáll a kiadatási kérelemmel, az ügy akár évekig is elhúzódhat.