Közös nyílt levelükben az aláírók megkérdőjelezték az EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum érvényességét, azzal az érvvel, hogy akkoriban még nem lehetett tudni, milyen eredménnyel zárulnak a kilépési feltételekről szóló majdani tárgyalások, "márpedig a választóknak jogukban áll, hogy tudják, mire szavaznak".

A felhívás szerzői felidézték, hogy 1975-ben is volt egy népszavazás, de mivel Nagy-Britannia abban az időszakban már két éve az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagja volt, a választók pontosan tudták, hogy miről döntenek.

Az 1975 júniusában megtartott népszavazáson a brit választók 67 százalékos többséggel Nagy-Britannia közösségi tagságának fenntartása mellett döntöttek.

A több mint 1500 jogi szakértő hétfőn megjelent közös levele hangsúlyozza, hogy a 2016-os népszavazáson egy "ismert realitás" - vagyis a brit EU-tagság -, illetve "ennek ismeretlen alternatívája" közül kellett választani,

a referendum kampányában pedig a tények és a realitások helyébe ellenőrizhetetlen hitelességű állítások léptek.

Mindemellett a szavazati megoszlás is szorosabb volt, mint 1975-ben: a teljes választójogú lakosság 37 százaléka voksolt a kilépésre, 35 százalék a bennmaradásra, 28 százalék pedig nem szavazott.

Ráadásul az egyes országrészek is különbözőképpen szavaztak: a kilépést pártoló tábor Angliában és Walesben került többségbe, Skócia, Észak-Írország és Gibraltár választóinak többsége viszont a bennmaradásra voksolt - áll a hétfői felhívásban.

A nyílt levél aláírói szerint a brexit-tárgyalások lezárultával ismertté válnak a brit kilépés feltételei. A brit választóknak ezután lehetőséget kell biztosítani annak eldöntésére, hogy Nagy-Britannia e feltételekkel is kilépjen-e az Európai Unióból, "ugyanúgy, ahogy egy lakásvásárló is újragondolhatja vételi ajánlatát az ingatlan állagfelmérésének ismeretében, és a pácienseket is informálni kell a kockázatokról, mielőtt beleegyeznek a műtétbe".

Az utóbbi hetekben, a brexit-tárgyalások végső szakaszának közeledtével egyre több hasonló felhívás követeli az újabb népszavazást a brit EU-tagságról.

Legutóbb a brit üzleti szektor 70 nagyvállalatának vezetői tettek közzé nyílt levelet a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapban, hangsúlyozva: a brit üzleti közösségnek a 2016-os népszavazás előtt azt ígérték, hogy akkor is folytatódik a súrlódásmentes kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, ha a brit EU-tagságról meghirdetett népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak, és az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét ebben az esetben is a hosszú távú üzleti beruházások tervezéséhez szükséges bizonyosság jellemzi majd.

Az üzleti vezetők közös levele szerint az a javaslatcsomag azonban, amelyről a brit kormány és az Európai Bizottság jelenleg tárgyal, Theresa May miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére "nagyon messze van" ezektől az ígéretektől, és a Brexit-folyamat elmúlt két évének bizonytalanságai miatt máris zuhan a beruházási aktivitás a brit gazdaságban.

Az üzleti vezetők hétvégi és a jogászok hétfői közös felhívását a People's Vote - A nép voksa - nevű kampánycsoport szervezte. A csoport tavasszal alakult ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével az újabb népszavazás kiharcolására.

Folyamatos és erőteljes kampányt folytat az újabb EU-népszavazásért Sir John Major egykori konzervatív párti brit miniszterelnök, valamint korábbi politikai riválisa és közvetlen hivatali utódja, Tony Blair volt munkáspárti kormányfő is.

A jelenlegi konzervatív brit kormány azonban rendre elveti ezeket a kezdeményezéseket.