Infostart.hu
eur:
349.3
usd:
300.79
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin

Egy lépéssel közelebb a macedón névváltozáshoz

Másfél héttel az országnév megváltoztatásáról szóló érvénytelen macedóniai népszavazás után alkotmánymódosítást kezdeményezett a szkopjei kormány, és amennyiben a javaslat a parlamentben a kétharmados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni - jelentette kedden a helyi média.

A macedón kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint négy ponton kívánja a kormány módosítani az alaptörvényt. Az első módosítás az ország nevére vonatkozik, az alkotmányba is bekerülnének a Görögországgal júniusban megkötött megállapodásban foglaltak, vagyis az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne. A második javaslat szerint az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait. Egy harmadik pont leszögezné, hogy Szkopje garantálja a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét. A negyedik változtatás pedig a diaszpórában élők jogainak védelmére helyezné a hangsúlyt azzal a kitétellel, hogy ennek biztosítása közben nem avatkozna be más országok belső ügyeibe.

A macedón sajtó információi szerint a kormány anélkül kezdeményezte az alkotmánymódosítást, hogy biztosította volna a kétharmados támogatottságot a képviselőházban.

Zoran Zaev miniszterelnök korábban közölte, hogy ha nem sikerül megszereznie a 120 képviselő közül 80-nak a támogatását, akkor előrehozott választásokat fog kezdeményezni.

A szeptember 30-i érvénytelen népszavazást követően a kormányzó szociáldemokraták tárgyalásba kezdtek az ellenzékkel, hogy megszerezzék a képviselőik támogatását. A kormánykoalíció névváltoztatási javaslatát jelenleg 71-en támogatják, az alkotmánymódosításhoz pedig 80 képviselő igen-szavazatára van szükség.

A szkopjei parlamentnek várhatóan október 15-ig döntenie kell, és ha nem sikerül megegyezni, akkor a választásokat várhatóan már a legkorábbi időpontban, november 25-én megtartják.

Macedóniának igyekeznie kell, Görögországgal ugyanis abban egyezett meg, hogy még az idei évben módosítja az alkotmányt, hogy aztán a júniusban kötött megállapodást a görög parlament is ratifikálhassa, és Athén ne gördítsen több akadályt Szkopje euroatlanti integrációja elé.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Címlapról ajánljuk

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Tisza-kormány: biznisz épült a magyar állampolgárságra, ma tárgyalta a vagyonnyilatkozatok szigorítását a parlament

Kedden 9 órától ismét ülésezik a parlament, ahol több fontos javaslatot tárgyalnak majd a képviselők. Terítéken van az uniós pénzek felszabadításához szükséges korrupcióellenes javaslatcsomag, a pedagógusok teljesítménybérezése és a törvényhozás munkájának gyorsítása is. A napirend előtti felszólalásban Magyar Péter Nagy Imre halálának évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ők nem szeretnék sem '56, sem '89 emlékezetét kisajátítani. Kiderült, hogy folytatódik a leépítési hullám a Fidesz-közeli médiában, ezúttal a Pesti Srácoknál és a Világgazdaságnál. Velkey György eközben arról számolt be, hogy a vizsgálataik szerint az előző kormányzat üzletet épített a magyar állampolgárság közvetítésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×