Infostart.hu
eur:
359.26
usd:
305.78
bux:
136251.32
2026. május 6. szerda Frida, Ivett

Egy lépéssel közelebb a macedón névváltozáshoz

Másfél héttel az országnév megváltoztatásáról szóló érvénytelen macedóniai népszavazás után alkotmánymódosítást kezdeményezett a szkopjei kormány, és amennyiben a javaslat a parlamentben a kétharmados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni - jelentette kedden a helyi média.

A macedón kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint négy ponton kívánja a kormány módosítani az alaptörvényt. Az első módosítás az ország nevére vonatkozik, az alkotmányba is bekerülnének a Görögországgal júniusban megkötött megállapodásban foglaltak, vagyis az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne. A második javaslat szerint az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait. Egy harmadik pont leszögezné, hogy Szkopje garantálja a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét. A negyedik változtatás pedig a diaszpórában élők jogainak védelmére helyezné a hangsúlyt azzal a kitétellel, hogy ennek biztosítása közben nem avatkozna be más országok belső ügyeibe.

A macedón sajtó információi szerint a kormány anélkül kezdeményezte az alkotmánymódosítást, hogy biztosította volna a kétharmados támogatottságot a képviselőházban.

Zoran Zaev miniszterelnök korábban közölte, hogy ha nem sikerül megszereznie a 120 képviselő közül 80-nak a támogatását, akkor előrehozott választásokat fog kezdeményezni.

A szeptember 30-i érvénytelen népszavazást követően a kormányzó szociáldemokraták tárgyalásba kezdtek az ellenzékkel, hogy megszerezzék a képviselőik támogatását. A kormánykoalíció névváltoztatási javaslatát jelenleg 71-en támogatják, az alkotmánymódosításhoz pedig 80 képviselő igen-szavazatára van szükség.

A szkopjei parlamentnek várhatóan október 15-ig döntenie kell, és ha nem sikerül megegyezni, akkor a választásokat várhatóan már a legkorábbi időpontban, november 25-én megtartják.

Macedóniának igyekeznie kell, Görögországgal ugyanis abban egyezett meg, hogy még az idei évben módosítja az alkotmányt, hogy aztán a júniusban kötött megállapodást a görög parlament is ratifikálhassa, és Athén ne gördítsen több akadályt Szkopje euroatlanti integrációja elé.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×