Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
331.66
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Strasbourg, 2018. április 17.Emmanuel Macron francia elnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: PATRICK SEEGER

Komoly üzeneteket küldött Emmanuel Macron Strasbourgból

A francia elnök az EU jövőjéről tartott vitában szólalt fel az Európai Parlamentben.

Macron felszólalásában hangsúlyozta, hogy Európát a liberális úton kell tartani, meg kell akadályozni a tekintélyelvűség jelentette veszélyt, amelyek lebontanák, gyengítenék a demokráciát. Azt a demokráciát, amely megvédi az embereket, és garantálja az egyenlőséget.

Európa demokráciája nemcsak a szabadságjogok demokráciája, hanem összes régiójának és lakójának egyenlőségét és teljes elfogadását és a gondolati szabadságot jelenti.

Ez sérülékeny, de minden másnál erősebb modell, amelyet meg kell védeni.

Azt mondta, különleges időszakban beszél az Európai Unió jövőjéről, hiszen többek között a brexit is annak jele, hogy megosztottság, viták és kétségek jellemzik Európát, ahol az illiberális eszmék is erősödnek. Úgy látta, hogy az európaiaknak meg kell védeniük a liberális demokráciák modelljét a világszerte erősödő a zsarnoki rezsimektől, valamint az Unión belüli "illiberális demokráciáktól".

Emmanuel Macron szerint a hatalomelvű demokrácia helyett a demokrácia hatalmát kell megvalósítani

- írta tudósításában a Reuters, hozzátéve, hogy ezzel a francia elnök a lengyel és a magyar kormányra utalt.

Macronnak meggyőződése, hogy

  • ha a demokratikus vállalásaikat feladják, akkor rossz úton járnak;
    új európai szuveranitsát kell felépíteniük, és egyértelmű, határozott választ kell adnunk az állampolgáraik számára, hogy meg tudják őket védeni

- írta a 24.hu. A francia elnök szerint vannak olyan egyének, akik nem akarnak többé Európát. A politikusok felelőssége viszont felmerül, amikor ebbe a kalandba viszik bele az állampolgárokat. Mint mondta, ezeket az embereket befolyásolja a populizmus, ami bénítóan hat.

Úgy látja, nem szabad megakadályozni, hogy mindenki a saját útját járja.

Építkezés nélkül pedig tilos rombolni. Foglalkozni kell az európai népek haragjával, akik láthatóan a jövőjük miatt aggódnak.

Strasbourg, 2018. április 17.
Emmanuel Macron francia elnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Strasbourg, 2018. április 17. Emmanuel Macron francia elnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 17-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az olyan veszélyek ellen is az európai identitáson alapuló demokratikus együttműködést látja megoldásnak, mint az adatlopások, a klímaváltozás - írta a hvg.hu.

Hangsúlyozta: az európai hatalom nem a nemzeti vezetés helyettesítője, hanem kiegészítése lehetne, szükséges és fontos hatalomként olyan helyzetekben, mint a migráció. Ezért javaslata szerint támogatni szükséges azokat a közösségeket, amelyek bevándorlókat fogadnak be, és erre egy európai programot kell felállítani.

Javasolta azt is, hogy adóztassák meg az adófizetést most még kiskapukkal elkerülő digitális vállalatokat, és ez a forrás kiegészítheti az Unió költségvetését.

Emmanuel Macron beszélt az euró és az euróövezet szerinte szükséges reformjáról, valamint a gazdasági unióról is, sürgetve, hogy ezekben az ügyekben szülessen mielőbb közös tervezet. Úgy vélte, szükséges, hogy "az EU egységes arcot mutathasson például Oroszországgal szemben", közös állásponttal nemcsak külpolitikában, hanem kereskedelmi és gazdasági ügyekben is.

Negyedik tervként pedig a kulturális, szellemi együttműködés fejlesztését fogalmazta meg.

  • A francia elnök mellett áll ki a legnagyobb EP-frakciócsoport, az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber,
  • a másik legnagyobb képviselőcsoport, a baloldaliak vezetője, Udo Bullmann pedig köszönetet mondott Macronnak Európa-párti politikájáért.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×