A csapások erejétől függően a rendszert rábírhatják arra, hogy a jövőben ne vessen be vegyi fegyvereket.

A probléma nehézségét az jelenti, hogyan találják el a megfelelő arányt egy olyan jelképes légicsapás, mint amilyet Donald Trump amerikai elnök rendelt el 2017 áprilisában a 80 emberéletet kioltó Hán Sejkún-i szaringáztámadás után, keményebb célzott légitámadások és egy rendszerváltó típusú nagyszabású offenzíva között.

"Elég erősnek kell lenni a tervezett csapásnak ahhoz, hogy legyen értelme, de nem szabad túl erősnek lennie sem, hogy ne okozza a feszültség további éleződését (Oroszországgal és Iránnal)" - fejtette ki Michel Duclos, Franciaország egykori damaszkuszi nagykövete, a Montaigne Intézet nevű párizsi agytröszt szaktanácsadója.

Duclos szerint a csapásoknak "korlátozottaknak kell lenniük, mert ezzel a rezsimmel nem lehet háborúzni",

de "eléggé hatásosnak is kell lenniük, hogy Aszad ne mondhassa, hogy 'nem fáj', és az előnyére fordíthassa, mondván, hogy a nyugatiak csak papírtigrisek".

Februárban a szíriai elnök nem elhanyagolható politikai győzelmet aratott az arab közvélemény előtt, amikor a légvédelmének sikerült lelőnie egy izraeli vadászgépet.

"Ha a légcsapások célja a vegyi létesítmények lerombolása, mint ahogyan azt Emmanuel Macron francia elnök javasolja, "nagyon messzire el lehet menni és el lehet találni az ezen fegyverek bevetésében érintett teljes parancsnoki láncot is" - hangsúlyozta Michel Duclos.

"Az egyes pontokra mért támadásoknak viszont igen korlátozott lehet az elrettentő hatása" Julien Barnes-Dacey, a londoni Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) elemzője szerint. 2017-ben a rezsim néhány hónapos szünet után ismét bevetett vegyi fegyvert.

A nyugati országok - a Szkripal-ügy miatt megromlott légkör ellenére - továbbra is a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre és a szíriai válságban az oroszokkal való párbeszédre építenek.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és a lányát, Juliját a brit vizsgálat szerint idegméreggel mérgezték meg a dél-angliai Salisburyben március 4-én. London Oroszországot vádolja a merénylettel, Moszkva tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz.

A volt nagykövet szerint elő kellene állni "a polgári lakosság védelmét szolgáló politikával, amely minden esetben, amikor szükség van rá, katonai lépésekkel valósulhatmeg".

Emmanuel Macron nem ment ennyire messzire, amikor azt javasolta, hogy a "helyszínen" segítsék a polgári lakosságot ellátó civil szervezeteket, és dolgozzanak ki hatékony tűzszüneteket garantáló megoldásokat.

A nyugati légicsapásoknak gondosan el kell kerülniük a Szíriában állomásozó orosz katonákat, hogy elkerüljék a Moszkvával való katonai eszkaláció legkisebb kockázatát is.

Egy ilyen egyre bonyolultabbá váló konfliktusban azonban, amelynek számos külföldi szereplője van, "megvan az veszély, hogy a nyugati légicsapások - Irán központú - regionális konfliktusba torkollnak" - figyelmeztetett Julien Barnes-Dacey.

Izrael hangoztatta eltökéltségét, hogy megakadályoz minden tartós iráni katonai jelenlétet Szíriában, és eddig is több műveletet hajtott végre Szíriában lévő iráni állások ellen.

"Izrael, Szaúd-Arábia és az amerikai kormányzatban egyesek megpróbálják a helyzetet arra kihasználni, hogy rábírják Donald Trump amerikai elnököt az Iránnal szembeni nagyobb határozottságra Szíriában" - közölte Julien Barnes-Dacey.