A november 27-i második fordulóba az első fordulóban első és második helyen végzett jelölt jut be.

Az előválasztások tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási időszakban. Így a jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet Le Pennek választásról választásra nő a támogatottsága, egyes - szélsőségesnek tartott - nézetei miatt a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenesnek tűnik az útja az államfői székig.

Az elmúlt hetekben rendezett három televíziós vitában és a kampánygyűléseken hárman emelkedtek ki a mezőnyből. A felmérések szerint az esélyesek listáját két éve Alain Juppé, Bordeaux polgármestere vezeti, aki Nicolas Sarkozy államfősége idején külügyminiszter volt, 1995 és 1997 között pedig az akkori jobboldali kormány miniszterelnöke. Szorosan mögötte halad a felmérések szerint Nicolas Sarkozy, és a duót az elmúlt héten valamennyi felmérés szerint megközelítette Francois Fillon, aki Sarkozy elnöksége idején öt éven át, a kormányt vezette. A volt miniszterelnök előtörése nyitottá tette a versenyt, amelyben további három volt miniszter, Jean-Francois Copé, Bruno Le Maire és egyetlen nőként Nathalie Kosciusko-Morizet, valamint a párton kívüli ultrakonzervatív jobboldalt képviselő Jean-Frédéric Poisson méretteti meg magát.

"Mindenki párbajt várt, de végül hármas meccs várható" - hangsúlyozta Jérome Jaffré elemző a Le Figaro című konzervatív napilapnak pénteken adott interjúban. Christophe Barbier, a L,Express című hetilap főszerkesztője a BFM hírtelevízióban viszont úgy vélte, hogy Francois Fillon sikeres hajrája elkésett, a volt miniszterelnök nem fog tudni érdemben beleszólni Juppé és Sarkozy csatájába.

Francois Fillon egy hónap alatt megduplázta a támogatottságát, a felmérések szerint 30 százalékkal fej-fej mellett halad a második helyen Nicolas Sarkozyvel, és Alain Juppé támogatóinak egy részét is sikerült maga mellé állítania. A csütörtöki esti, utolsó tévévitában valamennyi felmérés szerint Fillon volt a legmeggyőzőbb, ő irányította a beszélgetést és neki sikerült a legátfogóbb javaslatokat bemutatnia.

A francia jobboldal először rendez elnökjelölt-állító választást, s az eredményt elsősorban a részvétel fogja meghatározni. A felmérések szerint 2 és 4 millió közé tehető azok száma, akik az urnákhoz járulnak vasárnap.

Bármelyik választásra jogosult francia állampolgár részt vehet az előválasztáson a több mint 10 ezer választókörzetben, amennyiben aláír egy nyilatkozatot arról, hogy magáénak vallja a francia jobboldal és a centrum köztársasági értékeit, és befizet a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársaságiak kasszájába 2 eurót.

A választás tétjére való tekintettel a baloldali és a szélsőjobboldali szimpatizánsok egy része is várhatóan részt vesz az előválasztáson. Elemzők szerint az alacsonyabb, 2 millió körüli részvétel Nicolas Sarkozynek kedvezhet, a jelentősebb mobilizáció Alain Juppé vagy Francois Fillon sikerét vetítheti elő.

A három favorit programja alapjaiban nem nagyon különbözik egymástól, mindhárman az európai külső határok és a közbiztonság megerősítését szorgalmazzák, adócsökkentést, a közszférában foglalkoztatottak számának korlátozását, valamint a bevándorlás visszaszorítását ígérik. A különbség elsősorban a három politikus stílusában rejlik.

A 61 éves Nicolas Sarkozy az elnöki tapasztalataira és közismert energikusságára építette a kampányát, a bevándorlás visszaszorításában az automatikus családegyesítés felfüggesztésére vonatkozó javaslatával a jobboldal keménymagját szólította meg, s a Nemzeti Front kedvelt, identitási témáival tudatosan próbálta meg a Marine Le Pen felé kacsintókat is a jobboldali táborban tartani. A magát "az elittel szemben a lecsúszottak elnökének" nevező Sarkozy megpróbált a korábbi államfősége idején róla kialakult képpel, a gazdagokat kedvelő elnöki imázzsal szakítani, s Donald Trump amerikai elnökké választása után többször is arra figyelmeztetett, hogy meg kell hallani "a nép hangját".

A 71 éves Alain Juppé, a legnépszerűbb francia politikusként egyszerre szólította meg a mérsékelt jobboldaliakat, a centrum táborát és a jelenlegi szocialista kormányzatból kiábrándultakat. A politikailag nagyon megosztott Franciaországban az összefogást és a "boldog identitást" tűzte a zászlajára, de kizárt bármilyen szövetséget a Nemzeti Fronttal. Szerinte a legális bevándorlás feltételeit nem szükséges korlátozni, hanem el kell érni, hogy a menedékstátusra nem jogosult illegális bevándorlók elhagyják az ország területét.

A 62 éves Francois Fillon jelentkezett a leginkább jobboldalinak tekinthető gazdasági programmal, és a társadalmi kérdésekben is konzervatív intézkedéseket ígér "a liberális és a tekintélyelvű jobboldal szintéziseként". A Nicolas Sarkozyhoz kormányfőként öt évig lojális, de azóta a volt államfőt folyamatosan bíráló Fillon szerint az ország nagyot fog csalódni, amennyiben Alain Juppét választja elnöknek.