Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Szükségállapot Ausztriában?

Csökkentené Ausztria befogadási kvótáját és azonnal életbe léptetné a szükségállapotot Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki minderről egy osztrák hírportálnak nyilatkozott.

A oe24.TV-nek adott interjújában Kurz kijelentette: évente 20 ezernél több menekült befogadása már nagy terhet jelent Ausztria számára. Meglátása szerint a problémát nem a menekültek elszállásolása, hanem integrációjuk jelenti.

Az osztrák kormány korábbi döntése szerint a következő négy évben 127 500 menekülteljárás indítható Ausztriában, eszerint idén 37 500, jövőre 35 ezer, 2018-ban 30 ezer és 2019-ben 25 ezer. Tavaly mintegy 90 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz, több mint háromszor annyi, mint az előző évben.

A szükségállapotot Kurz megelőző intézkedésnek nevezte, amelyet szerinte már hónapokkal ezelőtt be kellett volna vezetni, hogy "már Ausztria határainál megállíthassák a menekültek áradatát".

Az osztrák kormány döntése értelmében a menekültügyi szükségállapotról szóló rendelet akkor lépne életbe, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indulna meg Ausztriában. Ekkor a közrend és a belső biztonság fenntartásának érdekében ellenőrizhetnék a határokat, nem lehetne menedékkérelmet benyújtani a határon, valamint az embereket visszatoloncolnák az első biztonságos szomszédos országba.

A külügyminiszter meglátása szerint az utóbbi évek menekültpolitikájának következménye Európa túlterheltsége, az embercsempészek virágzó üzlete és az is, hogy menekülő emberek ezrei fulladtak már a Földközi-tengerbe. "Ezért másfajta politikát kell folytatni" - jelentette ki a néppárti miniszter.

Hangsúlyozta: a menekültek származási országában való támogatásának fontosságát, miszerint "abból az összegből, amelyből Európában ellátnak egy menekültet, Libanonban húsz emberen tudnának segíteni". "Európának be kell fogadni menekülteket, azonban ne az embercsempészek döntsék el, hogy ki érkezhet meg a kontinensre, hanem szervezett áttelepítési programokkal költöztessék át a háborús menekülteket" - jelentette ki Kurz.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy Németország és a visegrádi államok egyaránt nagyon fontos partnerei Ausztriának, hiszen nyugat-európai országként Ausztria egyúttal "kapu" a keleti államok felé, szerinte számos kérdésben nagy megértéssel viseltetik Kelet-Európa iránt.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter a napokban kiállt amellett, hogy a szükségállapotot mielőbb bevezessék. A néppárti politikus csütörtöki kijelentése szerint amennyiben továbbra is ennyi menekült érkezik, a szükségrendelet legfeljebb pár napig lesz majd érvényes. Becslése szerint nagyjából 29 ezer menedékkérelmi eljárás indult meg az év kilenc hónapjában, amely messze elmarad az idei évre meghatározott 37 500-as korláttól.

Hans Niessl burgenlandi tartományi vezető is mielőbb bevezetné a szükségállapotot. A szociáldemokrata politikus meglátása szerint a menedékjogi kérelmek nagy száma veszélyezteti a tartomány szociális és egészségügyi ellátását, továbbá "rendkívüli költségvetési terhekről" beszélt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×