Infostart.hu
eur:
383.92
usd:
329.81
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Egykori SS-tag a bíróság előtt

Németországban az egykori náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS egy újabb tagját állították bíróság elé az auschwitz-birkenaui haláltáborban végzett tevékenysége miatt, a 95 éves német férfi a vád szerint bűnrészes több ezer ember meggyilkolásában, pere hétfőn kezdődött a mecklenburg-elő-pomerániai Neubrandenburgban.

A schwerini ügyészség szerint a vádlott egy egészségügyi SS-alakulat szakaszvezetőjeként 1944. augusztus 15-től szeptember 14-ig teljesített szolgálatot a megsemmisítő táborban, a gázkamrák és a holttestek elégetésére használt krematóriumok közvetlen közelében. Így a többi között az égett emberi hús szaga révén nem kerülhette el figyelmét, hogy az intézményben embereket gyilkolnak.

Tábori felcserként végzett tevékenysége idején 14 vonatszerelvénnyel hurcoltak embereket Auschwitz-Birkenauba, közülük legkevesebb 3681-et azonnal megöltek. Az ügyészség szerint a vádlott valamennyiük halálában bűnrészes, mert munkájával közreműködött a megsemmisítő tábor üzemeltetésében.

A német nyugdíjas ellen még tavaly év végén emeltek vádat, pere az idén februárban kezdődött volna, de egészségi állapota miatt háromszor is elhalasztották. A neubrandenburgi tartományi bíróságon kerekesszékben jelent meg. Az első tárgyalási napon a vádiratot olvasták fel. A vádlott nem szólalt meg. Ügyvédje szerint a vád alaptalan.

A vádlott 1940-ben csatlakozott az SS-hez. A szervezetben viselt tagsága miatt 1948-ban egy lengyelországi bíróság három és fél év szabadságvesztésre ítélte. A büntetés letöltése után hazatért, nyugdíjazásáig a mezőgazdaságban dolgozott.

Auschwitz-birkenaui tevékenységéről a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) tárt fel adatokat. Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott olyan személyekkel, akik ugyan nem vettek részt közvetlenül a megsemmisítő táborokba hurcolt emberek legyilkolásában, de tevékenységükkel hozzájárultak a gépezet működtetéséhez, azonban vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben az auschwitz-birkenaui tábor segédszemélyzetének valamennyi ismert élő tagja ellen vizsgálatot kezdett, köztük a hétfőn bíróság elé állított nyugdíjas ellen. Jogerős ítélet még nem született ezekben az ügyekben.

A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort.

A második világháború alatt mintegy 6 millió zsidónak minősített embert - köztük mintegy 600 ezer magyart - gyilkoltak meg a nácik és a kollaboránsaik.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×