Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta

Az IMF reformokat sürget a német kormánytól

A szerkezeti reformok folytatását sürgeti a német kormánytól a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely mindenekelőtt a munkaerőpiaci szabályozás átalakítását és a beruházások ösztönzését emelte ki hétfőn megjelent elemzésében.

A nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői - a minden évben szokásos, az IMF Alapokmány IV. cikkely szerinti felülvizsgálat keretében folytatott - berlini tárgyalásaikat záró nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy bővíteni kell az országba érkezett menekültek és a nők munkavállalási lehetőségeit, és a nyugdíjkorhatárnak a születéskor várható élettartamhoz igazításával - a nyugdíjkorhatár emelésével - az időseket tovább bent kell tartani a munkaerőpiacon.

A munkaerőkínálat bővítésére azért van szükség, mert a lakosság öregedése miatt 2020-tól érezhetően csökken a munkaerőforrás - tették hozzá, kiemelve, hogy a munkaerőoiaci reformok többszörösen hasznosak, hiszen nemcsak a gazdaság növekedési potenciáljának középtávon várható csökkenését ellensúlyozzák, hanem már rövid távon ösztönzik a lakossági fogyasztást és a beruházásokat. Ráadásul a német gazdaság dinamikájának erősödése jót tesz az euróövezet továbbra is törékeny gazdaságának.

Az IMF az utóbbi évekhez hasonlóan ismét sürgette az állami és magán beruházások ösztönzését. Elemzése szerint az államháztartás helyzete megengedi, hogy a kormány a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó uniós szabályok megsértésének veszélye nélkül indítson újabb beruházási programokat. Elsősorban a közlekedési infrastruktúrát kell fejleszteni és növelni szükséges az nagysebességű vezetékes internet-lefedettséget - állapították meg a felülvizsgálatban.

Az IMF egy sor további intézkedést is sürgetett, köztük a verseny erősítését a szolgáltató szektorban, a lakáspiaci feszültség enyhítését és a pénzügyi szektor felügyeletének erősítését.

Az IMF szerint a német államháztartás továbbra is kiegyensúlyozott marad, a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság pedig 2020-ra az uniós előírásoknak megfelelően 60 százalék alá süllyedt.

A nemzetközti pénzügyi szervezet a német gazdaság növekedésére adott előrejelzését legutóbb áprilisban frissítette, prognózisa szerint a GDP az idén a korábban várt 1,7 százalék helyett 1,5 százalékkal, 2017-ben 1,7 százalék helyett 1,6 százalékkal növekedik. Azonban a felülvizsgálati jelentés hétfői berlini bemutatóján Enrica Detragiache, a delegáció vezetője azt mondta, hogy most "egy kicsit optimistábbak vagyunk, mint áprilisban".

A német gazdaság 2015-ben 1,7 százalékkal növekedett, négy éve a legnagyobb mértékben. A növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás és a menekültválság kezelésére fordított állami kiadások ösztönözték.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×