Súlyát tekintve a Karadzic-ítélet számít fontosabbnak, volt jugoszláv tagköztársaság elnökét ugyanis még nem ítélt el a Nemzetközi Törvényszék, a diktátornak is nevezett Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnök a scheveningeni börtönben, ítélethirdetés nélkül halt meg.

A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.

A bírósági ítélet sokak szerint borítékolható: az egykori boszniai szerb vezetőt el fogják ítélni, és várhatóan hosszú évekig börtönben kell még maradnia. A kérdés inkább az, hogy a tizenegy vádpont közül hányban találják bűnösnek, és melyek lesznek azok a bűncselekmények, amelyben megállapítják az egyéni felelősségét, azaz mely esetekről tudott, mire adott személyesen parancsot, és különösen, mekkora volt a szerepe a srebrenicai népirtásban.

Érdekes pontja lehet az ítélethirdetésnek az is, hogy a hágai törvényszék a srebrenicain kívül más mészárlásokat is népirtásnak minősít-e, korábban ugyanis minden tömeggyilkosságot háborús vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősített, és kizárólag a srebrenicai esetet ismerte el népirtásnak. Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak Európában.

Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere.

Míg szinte biztosra vehető, hogy Radovan Karadzicot elítélik, Vojislav Seselj ügye teljes bizonytalanságban tartja még a jogi szakértőket is. A sajtó találgatásai szerint ha el is ítélik az ultranacionalista politikust, majdnem 12 évig tartó előzetes fogva tartása akkor is lefedi majd a kiszabható büntetés hosszát. Az viszont már biztos, hogy a Seselj-ügy mindig is a hosszúságáról, illetve "szerencsétlen" kezeléséről lesz ismert.

Vojislav Seselj 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014 végén súlyos egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Ennek egyik feltétele azonban az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Ezt azonban Seselj mindeddig visszautasította, az ítélethirdetésre sem hajlandó visszautazni.

Seseljt egyebek mellett a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolják. Pere 2007-ben kezdődött.