Az UNCTAD a palesztin nép támogatására szakosodott részlegének vezetője, Muataszem al-Akra hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem tér ki a július 8-án kirobbant, héthetes gázai válság következményeire. Ugyanakkor kijelentette, hogy a palesztinok életkörülményei 1967-óta a legmélyebb szintre süllyedtek már a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt.

Akra elmondta, hogy a jelentés készítése idején a Gázai övezetben élők 80 százaléka szorult nemzetközi humanitárius segélyre. Az övezet gazdaság növekedése a 2008-as és a 2012-es gázai konfliktus között 26 százalékos volt, 2013-ra azonban 4,5 százalékra esett vissza az enklávé szárazföldi és tengeri határainak több mint hét éve tartó blokádja miatt.

A szudáni diplomata rámutatott, hogy a gázai munkanélküliség 2013-ban 36 százalékos volt. Akra arra figyelmeztetett, hogy Gázában és Ciszjordániában egy egész generáció nő fel megfelelő képzés és mindenfajta jövőkép nélkül, aminek beláthatatlan következményei lesznek a palesztin társadalomra nézve.

A gázai gazdasági válság enyhítéséhez jelentős nemzetközi anyagi és infrastrukturális segítségre van szükség - hangsúlyozta az UNCTAD képviselője. Szerinte az első lépések közé tartozik az övezetet körülvevő blokád teljes feloldása, továbbá egy repülőtér és tengeri kikötő létrehozása. A gazdasági túléléshez ezenkívül nélkülözhetetlen a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem közti kapcsolat biztosítása. A jelentés szerint rohamosan terjed a szegénység a palesztin területeken, ahol csak minden negyedik ember tudja teljes mértékben biztosítani élelmiszerellátását.

A kilencvenes években kötött oslói megállapodás értelmében Ciszjordániát három részre osztották, amelyek legnagyobbika teljes egészében izraeli adminisztratív és katonai fennhatóság alatt maradt. Akra szerint a Ciszjordániának mintegy 62 százalékát magába foglaló "C" régióban lévő zsidó teleptömbök és az azokat összekötő, a területet egymástól elválasztott szigetekké alakító infrastruktúra megfojtja a palesztin gazdaságot és a kétállami megoldás megvalósításának lehetőségét.

Akra rámutatott, hogy a zsidó telepek a "C" régió 39 százalékát foglalják el, s ez az arány növekvő tendenciát mutat. A szektor 20 százaléka zárt katonai övezet, 13 százaléka védett természeti terület, s a palesztin lakosok csupán a terület 30 százalékán kapnak építési engedélyt. A palesztinok nem férnek hozzá a régió legfontosabb természeti kincseihez, és a "C" szektor "megszállva tartása" miatt a ciszjordániai termőföldek mintegy kétharmadától esik el az arab lakosság - közölte az ENSZ-diplomata.

Az említett körülményekből fakadóan Ciszjordánia gazdasági növekedése 11 százalékról (2010-2012) 1,5 százalékra zuhant, míg a munkanélküliség 2013-ban elérte a 22 százalékot - derül ki a tanulmányból. Az összes palesztin területet figyelembe véve a bruttó hazai termék (GDP) 66 százalékát a szolgáltatási szektor fedezi, míg a mezőgazdasági szektor a GDP 4-5, az ipari szektor a 4 százalékát teszi ki.

Újságírói kérdésre reagálva, miszerint a nemzetközösség milyen valós és hatékony lépéseket szándékozik tenni a megszállás beszüntetése érdekében, az ENSZ kairói irodavezetője, Haula Matar emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a tanulmányt készítő csoport hatásköre nem nyúlik túl az izraeli politika negatív következményeinek bemutatásán. Mindazonáltal megjegyezte, hogy amíg a vétójoggal rendelkező államok a világszervezet Biztonsági Tanácsában akadályozzák a határozott közös fellépést, addig az ENSZ csak ragaszkodhat határozataihoz betartásához, azok foganatosítását nem tudja szavatolni.