Mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet idén - akárcsak 1998 óta minden évben - a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet végzett a diktátor december 18-i születésnapja alkalmából. A felmérésről a Kommerszant című orosz lap adott hírt hétvégi számában.

A kutatás minden évben azt mutatja ki, hogy sokak számára a diktátor "kemény, embertelen zsarnok volt, akinek a kezén sok millió ártatlan ember vére szárad", a társadalom egy jelentős része azonban úgy véli, hogy "a Sztálinnak tulajdonított hibáknak, bűnöknek nincs különösebb jelentősége, a lényeg, hogy vezetése alatt győztesen került ki az ország a Nagy Honvédő Háborúból".

További 17 százalék szerint Sztálin "bölcs vezér volt, aki hatalomra vitte és felvirágoztatta a Szovjetuniót". Mintegy 15 százalék vallja, hogy "az éles osztályharc és a külső fenyegetés akkori körülményei között csakis egy keménykezű vezető tudta fenntartani a rendet az államban". További 11 százalék szerint pedig Oroszország "nem tud meglenni egy Sztálin típusú vezető nélkül, előbb-utóbb újra megjelenik majd egy ilyen, és rendet tesz".

Valerij Fjodorov, a VCIOM igazgatója elmondta: mindent egybevetve többen vannak a Sztálin tevékenységét kedvezően értékelők, mint azok, akik zsarnoknak látják, s a többségben az idősebb korosztályok vannak túlsúlyban. A középgenerációkban a vélemények mintegy fele-fele arányban oszlanak meg, a fiatalok pedig egyszerűen közömbösek Sztálinnal szemben.

A megkérdezettek 54 százaléka vezetőként a "közepesnél jobbnak", illetve "kiválónak" látja, szintén 54 százalék azonban személyes adottságait a Gulag táboraiban megsemmisített és kivégzett tömegek miatt "közepesnek", "a közepesnél gyengébbnek", illetve "gyengének" minősíti, s ez azt jelenti, hogy vezetői tulajdonságait azok is értékelik, akik zsarnokot látnak benne.

Ma 29 százalék szeretne az ország élén ilyen vezetőt látni, 58 százalék viszont legkevésbé sem szeretné ezt, Fjodorov szerint azért, mert nagy különbség értékelni valakinek a történelmi érdemeit, vagy vállalni módszereit.

Az orosz emberek többsége nosztalgiával emlékszik a Szovjetunióra is, de arányuk évek óta csökken - mutatta ki a Levada Központ Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke 1991. december 25-i lemondásának évfordulója kapcsán.

Kilenc éve, 2000-ban még 75 - ma 60 - százalék nevezte sajnálatosnak a Szovjetunió széthullását. Ingadozik viszont azoknak a száma, akik szerint ezt el lehetett volna kerülni: jelenleg 57 százalék látja így. A megkérdezettek közel 50 százaléka szorosabb - esetleg az Európai Unió mintájára szerveződő - kapcsolatokat szeretne látni a volt szovjet köztársaságok között, de az egykori Szovjetuniót 16 százalék állítaná helyre - 3 százalékkal több mint tavaly -, a FÁK megőrzése mellett 13 százalék lép fel, de 14 százalék ragaszkodik a volt szovjet köztársaságok önálló létéhez.