Richard Thomas brit információs biztos szerint nyilvánosságra kellene hoznia a brit kormánynak olyan eddig fel nem fedett dokumentumokat, amelyek bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy bizonyos dossziékat szándékosan manipuláltak azért, hogy így igazolják az iraki katonai fellépés jogosságát.

A brit információs biztos nagyjából a magyar adatvédelmi ombudsmanénak felel meg. A parlamentnek felelős, a kormánytól független, a korona nevezi ki, habár az igazságügyi minisztérium fizeti. Richard Thomas 2002 óta tölti be a posztot, és 2009-ben jár le a megbízatása.

A szakértő hangsúlyozta az információs szabadság fontosságát, és átadott az Independent angol napilapnak egy húszoldalas szabályozást, úgy kommentálva azt, hogy a közvéleményt ennek alapján egyértelműen tájékoztatni kellene a 2002. szeptember 11. és 16. között összeállított dossziékban található vázlatokhoz fűzött megjegyzésekről.

A "szeptemberi dosszié" manipulálása

A brit kormány egy, Szaddám Husszein volt iraki diktátor biológiai fegyvereiről szóló dokumentációval támasztotta alá az iraki háború szükségességét. Ezt 2002. szeptember 24-én hozták nyilvánosságra, miután átnézte azt a Joint Intelligence Committee (JIC) vezetője, Sir John Scarlett. (A JIC az angol miniszterelnöki kabinetiroda egyik szervezete, feladata a kormány tagjainak tájékoztatása a biztonság- és külpolitika területein.)

A JIC-vel feltételezhetően szorosan együtt dolgozó Alistair Campbell - 1997-től a miniszterelnök kommunikációs igazgatója, aki 2003-ban lemondott - tizenegy helyen javasolt módosítást a dossziéban a publikálás előtti héten.

A változtatások között szerepelt például az, hogy Szaddám Husszeinék feltételezett kémiai és biológiai fegyvereit a korábban a dokumentumban szereplő "bevethető"-ről ("could be used") "bevetésre készen álló"-ra ("are capable of being used") minősítették át.

Tony Blair akkori brit miniszterelnök pedig azt állította, az iraki diktátor az elrendeléstől számított 45 percen belül be tudja vetni állítólagos tömegpusztító fegyvereit. Mindez azt szolgálta, hogy a közvélemény előtt igazolni tudják az iraki háborút.

A szakértő halála

A dossziéról szóló vita nyomán akkor rendesen összeveszett a BBC és kormány, miután Andrew Gilligan, a médium munkatársa kirobbantotta a botrányt a Radio 4 egyik műsorában, 2003. júliusában. Forrása Dr. David Kelly volt, aki a biológiai fegyverek felügyelőjeként dolgozott a brit védelmi minisztériumban. Többször is találkozott Kellyvel, hogy arról tájékozódjon, milyen változásokat is erőltetett Alistair Campbell az emlegetett "szeptemberi dossziéban".

A Downing Street azonban hajtóvadászatot kezdett, hogy megtalálja a kiszivárogtatókat. David Kelly nevét többször is említették, mint a lehetséges források egyikét. A szakértő végül 2003. júliusában begyógyszerezte magát és felvágta az ereit az oxfordshire-i erdőben.

Ezt követően Lord Hutton indított nyomozást Kelly halála ügyében, és ennek kapcsán a dossziéban Campbell és Jonathan Powell, Tony Blair személyzeti főnöke által erőltetett változtatások láncolata került nyilvánosságra. Hutton 2004. januárjában tette közzé jelentését, amelyben egyébként a BBC munkatársát is elmarasztalja oknyomozó módszerei miatt.Hibázott a brit kormány

A fent említett Richard Thomas húsz oldalas szabályzata, amely összefoglalja az adatvédelmi szempontokat, a Chris Ames újságíró által három éve indított kampány eredménye. Ames szerint a kormány kulcsfontosságú információkat tart vissza az iraki háború okaival kapcsolatban.

Most azonban úgy tűnik, bizonyítani tudják az eddig titokban tartott anyagok létezését, amelyek a dossziéval kapcsolatos belső, kormányzati megjegyzések, kommentárok lehetnek.

Thomas közölte, azoknak az információknak a birtokában, amelyeket eddig a kormány visszatartott, nincs túlságosan megelégedve a kabinet munkájával, ugyanis azok nem olyan jellegűek, és nincs olyan nemzetbiztonsági súlyuk, hogy meg kellene tagadni a nyilvánosságra hozásukat.

A biztos rámutatott, hogy a politikai jellegű - például a miniszterelnöki sajtóiroda által írt - kommentárok nem igényelnek titokvédelmet.

A kormánynak 35 napja van

Kifejezetten igaz ez olyan hozzászólásokra, amelyek nem a Defence Intelligence Stafftól (DIS, a védelmi minisztérium egyik tanácsadó szerve) származnak, illetve amelyek a DIS munkatársaitól származnak, de csakis a "szeptemberi dossziéval" állnak kapcsolatban.

Ezek az információk ugyanis, mint az egy bekezdéssel fentebb emlegetettek is, a törvény által meghatározott 24, védelem alóli mentességet élvező témához tartoznak - azaz nem olyanok, amelyeket nemzetvédelmi szempontok alapján el lehetne zárni a közvélemény elől.

Így most a miniszterelnöki kabinetirodának 35 napja van arra, hogy átadja Amesnek az általa követelt anyagokat - ha csak nem fellebbez az információs biztos döntése ellen.

Ames szerint a döntés rámutatott, a brit kormány szégyenszemre a nemzetbiztonság kártyáját kijátszva próbálta meg visszatartani ezeket az adatokat. Hozzátette, a biztos nyilatkozata erős utalást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a kabinet a politikai kellemetlenségek elkerülése miatt titkolt el az iraki dosszié manipulálásával kapcsolatos információkat.