A lakásárak alakulását nagyban meghatározza a helyi munkaerőpiac ereje és a demográfiai folyamatok is. Ahol új gyárak épülnek vagy javul a közlekedés, ott az árak is megindulnak felfelé, míg a leszakadó térségekben egyre távolabb kerülnek az árak az országos átlagtól – írja a piacesprofit.hu, hozzátéve, hogy az első negyedév adatai alapján érdekes változások figyelhetők meg.

A lakásárak folyamatos emelkedése ugyan nem állt meg, a dinamikája érezhetően csökkent a szakportál szerint. Tavaly Budapesten az év végi 23 százalékos drágulás után mostanra 17 százalékra mérséklődött az éves növekedés üteme. De országos szinten is hasonló trend figyelhető meg, ahol a mutató 21-ről 18 százalékra csökkent.

Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint egy ú közlekedési útvonal, csomópont-fejlesztés vagy átfogó városrehabilitációs program érdemben javíthatja egy-egy környék megítélését, és ezzel együtt emelheti az ingatlanárakat is. Úgy véli, ezek a folyamatok évek alatt futnak ki, rövid távon csak kisebb elmozdulásokat látni.

Akadnak viszont látványos ugrások is a lakásárakban: Szolnok és Szekszárd kiemelkedő növekedést produkált, ami szakértők szerint inkább a korábbi évek elmaradt drágulásának pótlása, egyfajta piaci korrekció. Ezzel szemben Zalaegerszegen alig 5 százalékkal nőttek az árak egy év alatt.

Budapestet érdemes továbbra is önálló egységként kezelni, ugyanis az átlagos négyzetméterár itt már 1,526 millió forintnál tart. Aki a legdrágább kerületekben, például az V. vagy a XII. kerületben keresgél, annak 2,2 millió forint feletti átlaggal kell számolnia. Érdekesség, hogy a legolcsóbb pesti kerület, a XXIII., a maga 989 ezer forintos árával már majdnem egy szinten van Debrecennel, amely viszont 1,054 millióval vezeti a vármegyeszékhelyek rangsorát.

Vármegyei viszonylatban Somogy és Veszprém áll a mezőny élén, ez egyértelműen a Balaton-parti ingatlanok húzóerejének köszönhető. Ez azonban csalóka: míg Somogy vármegye a tópart miatt méregdrága, a székhelye, Kaposvár, az egyik legolcsóbb város maradt a listán. A skála másik végén továbbra is Nógrád vármegye és Salgótarján található, ahol 315-329 ezer forintos négyzetméterárakkal is találkozhatunk.

A portál szerint 2025 végéhez képest jelentősen megnőtt a lakásvásárlási kedv. Az idei év első három hónapjában 22 százalékkal több érdeklődést regisztráltak az eladó ingatlanokra, mint az előző negyedévben. Bár ez a szám még elmarad a tavalyi év azonos időszakától, a piac élénkülése egyértelműen látszik. A vevők tehát aktívabbak, de az eladók közötti versenyben továbbra is a lokáció és a környék fejlesztései döntenek.