Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2025 második negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal bővült.

„Nemcsak a nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy stagnálni fog a magyar gazdaság a második negyedévben, hanem már a múlt héten a minisztérium négy munkatársa jelezte a Portfolio portálon megjelent cikkében, hogy elmarad a várttól a GDP-adat, emiatt sem okozott senkinek meglepetést, hogy a magyar gazdaság növekedése az idei év második negyedévében kiigazítás nélkül 0,1 százalékkal, kiigazítással pedig 0,2 százalékkal nőtt, az év első felében pedig összességében nulla volt a növekedés” – mondta az InfoRádióban Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A szakember szerint ha valaki követte az ipar, az építőipar vagy a kiskereskedelem havi adatait, láthatta, hogy továbbra is nagyon rossz állapotban van a magyar gazdaság. Úgy látja, elsősorban az ipar gyengélkedik, de a külkereskedelmi adatokon is látszott, hogy az import gyorsabban nő a kivitelnél, és ez ugyancsak visszafogja a GDP növekedését.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben 1-2 százalék körüli éves alapú GDP-növekedés várható, amire Palócz Éva úgy reagált: nem zárható ki, de nem ez a legreálisabb.

„Van egy gazdaság, amely nemcsak ez az idei első két negyedévben, hanem már nyolc negyedév óta lényegében csökken vagy a nulla körül ingadozik. Mitől lőne ki? Mert ehhez képest az 1-2 százalék az már meglódulás. Mi okozná, milyen impulzus érné, milyen ösztönző lenne az, ami ezt okozhatná, különös tekintettel arra, hogy a külgazdaságban, a külkereskedelemben nem várunk javulást a második félében, vagy legalábbis csak nagyon picit” – vetette fel.

Szerinte tehát nem nagyon lehet látni a kiugrás összetevőit. Egyedül az építőipar növekedése ad esélyt, mert az elmúlt hónapokban az ágazat magára talált, és ez a közgazdász szerint arra enged következtetni, hogy a beruházások zuhanása legalábbis lassul, és ha a lakossági fogyasztás 3-4 százalékos növekedési üteme fennmarad, akkor növekedés a második félévben, de szerinte „az 1-2 százalék azért kicsit soknak tűnik”.

Kijelentette, a gazdasági tárca már harmadik éve csak „kullog az események után”, néhány hónap vagy fél év után, amikor már mindenki látja, hogy mi történt, és az adatok is „egyértelműen ordítják a valóságot”, akkor „elismer valamit”, ami még mindig nem a végleges adat, amit „majd később ismernek el”.

A gyenge számok mögött szerinte is ott vannak a külső konjunktúrabeli problémák, hiszen „az autóiparra és a hozzá tartozó iparágakra épülő magyar iparszerkezet rendkívül érzékenyen reagál a gépkocsipiac helyzetére”, valami tehát "megbicsaklott", ebben pedig benne van a vámhelyzet és az e-autózás nem észszerű szabályozása is.

És hát "nem csak a gépkocsi van". Mint rámutatott, az élelmiszer-ipari export volumene is csökkent, az importja pedig nőtt, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar "sikertelensége egyre nyilvánvalóbbá válik", aminek részben iparpolitikai okai vannak, részben az erős centralizálás okozza, illetve az energiaszükséglet is része ennek, a bizalom- és joguralomhiányról már nem is beszélve; „minden vállalat meggondolja, hogy milyen beruházást hajt végre”.

Palócz Éva szerint ha Magyarországot összehasonlítjuk a régiós országokkal olyan szempontból, hogy az aktuális hitelminősítésük milyen, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarország nincs túl kedvező helyzetben, három nagy hitelminősítő értékelése is várható a következő hónapokban. Nagy Márton szerint az nem történhet meg, hogy leminősítés következik, de az látszik, hogy Szlovákia, Bulgária, de Horvátország, Csehország is sokkal jobb helyzetben van, mint Magyarország, Lengyelországról már nem is beszélve.

„Nagyjából mi is ebben a bolyban voltunk, évről évre csúsztunk le, most már a befektetésre nem ajánlott kategória határához. Nem véletlenül mondta a miniszter, hogy ha ebből kicsúszunk, akkor az óriási károkat okoz, olyan hitelkamatszinteket váltana ki, amibe belerokkanna az ország. Ezt jórészt fiskális eszközökkel lehet elkerülni. Kevesebbet költeni, nagyon megnézni például az állami presztízsberuházásokat” – húzta alá.

A következő hónapok kockázata pontosan ez szerinte: a leminősítés, „hosszú évekre befagyasztaná a magyar növekedést”. Szerinte ez annak a következménye, hogy „Magyarország ilyen monokulturális, a gépkocsiiparra koncentráló, erőszakos iparpolitikát folytatott, annak a kárát már látjuk, az a kockázat már valóra vált”.