Június 10. és 17. között éves karbantartás miatt teljesen leáll a Török Áramlat földgázvezeték működése, amely jelenleg az egyetlen működő orosz szállítási útvonal az Európai Unió felé. A leállás előre tervezett és technikai jellegű, az érintett országok – köztük Magyarország – előzetesen feltöltött gáztárolókkal és alternatív forrásokkal készültek a kiesés átvészelésére – írja a Neftegaz.ru-t idézve a Portfolio.
Az orosz földgáz az idéntől már kizárólag a Török Áramlaton keresztül jut el Délkelet- és Kelet-Közép-Európába, miután Ukrajna teljesen leállította a tranzitot saját vezetékein. A vezeték második ága, amely Bulgárián keresztül látja el a balkáni és közép-európai országokat, június első napjaiban is közel teljes kapacitáson működött még: június 8-án 45,64 millió, június 9-én 44,87 millió köbméter földgáz érkezett a Strandzsa–Malkocslar mérőállomáson keresztül.
2025 eddigi részében a Török Áramlat déli ága összesen 7,37 milliárd köbméter földgázt szállított a régióba, ami 12,21 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakát. Ez a növekedés mutatja, hogy a térség továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az orosz importgázra, különösen Magyarország, Szerbia és Bulgária esetében.
Bár az egyhetes karbantartás idején a fizikai szállítás szünetel,
az előzetes adatok szerint a gáztárolók töltöttsége az érintett országokban elégséges a kiesés áthidalására.
Az EU tagállamai az utóbbi években következetesen törekedtek tárolókapacitásaik növelésére és az ellátás diverzifikálására – ennek sikeressége most éles próbát kap.
A vezeték kulcsszerepe ugyanakkor újra rávilágít az európai földgázrendszer sebezhetőségére: az orosz szállítások immár szinte kizárólag a Törökországon keresztül futó útvonalon érkeznek, így geopolitikai és technikai problémák esetén nincsenek valódi kerülőutak. Ez különösen érzékenyen érinti a közép-európai régiót, ahol a földgázfogyasztás strukturálisan magas.
A Török Áramlat éves karbantartása tehát nemcsak technikai esemény, hanem emlékeztető is arra, hogy az EU energiaellátásának biztonsága továbbra is sok szempontból külső tényezőktől függ – és hogy a diverzifikációs törekvések ellenére a déli gázfolyosó sérülékenysége változatlanul stratégiai kockázatot jelent.