Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.23
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Senior man putting coins, money into a piggy bank. Saving Money after retirement, preparing for retirement. Financial education and financial literacy for seniors.
Nyitókép: Halfpoint Images / Getty Images

Egyre nagyobb bajban vannak a katások, ami a nyugdíjukat illeti

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) továbbra is népszerű adózási forma, azonban a jövőbeni nyugdíj szempontjából hátrányos helyzetet teremt a főállású katások számára. Más kérdés, hogy a 2022-es adóváltoztatás után az akkori 460 ezer katás vállalkozóból mára mintegy 140 ezer maradhatott.

Míg egy alkalmazottnál a tényleges jövedelem számít a nyugdíjalapba, addig a katásoknál egy törvényileg meghatározott, fix összeg képezi az alapot, ami sokkal alacsonyabb, mint a minimálbér.

A 2025-ös adatok szerint a havi 50 ezer forint adót fizető katások bruttó nyugdíjalapja mindössze 108 000 forint, a nettó járulékalap pedig 71 820 forint. Ez az összeg jelentősen elmarad a bruttó minimálbértől (290 800 forint), ami azt eredményezi, hogy a katások rosszabb kategóriába esnek, mint a minimálbéren foglalkoztatottak - írja a Pénzcentrum a Grantis tanácsadó cég elemzése alapján.

A kata a szolgálati időt is arányosan rövidíti

Mivel a katások nyugdíjalapot képező jövedelme kevesebb a minimálbérnél (mindössze 37 százaléka), egy katás személy egy szolgálati éve csupán 0,37 évnek, azaz nagyjából 4 hónapnak felel meg.

Ez azt jelenti, hogy

40 év katás munkaviszony után csak mintegy 14,8 évnyi szolgálati időt számítanak be,

szemben az alkalmazottak 40 évével. Ennek következtében egy katás vállalkozó várható nyugdíja 40 év munkaviszony után, a jelenlegi feltételek szerint mindössze 29 446 forint lehet. Ráadásul ez a helyzet évről évre romlik, mivel a minimálbér emelkedik, míg a katások nyugdíjalapja 2022 óta változatlan.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×