Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Hernádi Zsolt, a Magyar Olaj- és Gázipari (MOL) NyRt. elnök-vezérigazgatója (elöl, j) és Ahmet Türkoglu, a török TPAO vezérigazgatója (elöl, b) koncessziós szerződést ír alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Alparslan Bayraktar török energetikai és természeti erőforrásokért felelős miniszter (b3) találkozóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2025. április 30-án. Megállapodás született új gázerőmű építéséről és két hazai kőolaj- és földgázmező feltárásáról és kitermeléséről.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Török céggel indít közös szénhidrogén-kutatást a Mol

A Mol-csoport és a Turkish Petroleum aláírta az Energiaügyi Minisztériummal kötött koncessziós szerződéseket, melynek köszönhetően két magyarországi koncessziós területen, Tamásiban és Buzsákon indíthatnak közös szénhidrogén-kutatást – közölte a Mol.

A közös pályázat és a kutatási program az első jelentős lépés a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodása óta. A két vállalat 2024 októberében Isztambulban írta alá az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben kifejezték közös részvételi szándékukat kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekben a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában.

A koncessziós szerződéseket Budapesten írta alá Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Ahmet Türkoglu, a Turkish Petroleum elnök-vezérigazgatója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Alparslan Bayraktar, Törökország energiaügyi és természeti erőforrások minisztere jelenlétében.

Közölték: az Energiaügyi Minisztérium tavaly ősszel, öt év szünet után hirdetett meg új bányászati koncessziókat, hangsúlyozva a magyarországi termelés növelésének és az importkitettség csökkentésének fontosságát. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, melyek közül négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott.

A tájékoztatás szerint a Mol és a Turkish Petroleum már korábban is együttműködött szénhidrogén-kutatási és kitermelési projektekben, például Azerbajdzsánban, az ACG (Azeri-Chirag-Gunashli) mélytengeri mezőn, valamint az oroszországi Baitugan mezőn.

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgázkitermelő kúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna), a földgáztermelésnek pedig mintegy 90 százalékát (csaknem 1,5 milliárd köbméter) biztosította. Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol kutatási tevékenységének köszönhetően nemrégiben ötéves rekordot döntött a magyarországi kitermelés volumenében. 2022-ben fedezte fel a Vecsés melletti olajmezőt, ahol már három kút termel. Nemrégiben újabb olajmezőt tártak fel Somogysámson térségében, a Dél-Dunántúlon. Az elmúlt években 24 sikeres sekélygázkutat fúrt a vállalat, valamint megvásárolt Kelet-Magyarországon olyan földgázmezőket és kapcsolódó infrastruktúrát, amelyek egy 1000 négyzetkilométeres területet fednek le, 29 kitermelő kúttal és további kutatási potenciállal.

A Mol-csoport nemzetközi portfóliójának részeként 9 országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési érdekeltségekkel, és nyolc országban folytat termelést. 2024-ben a Mol napi átlagban 93 800 hordó olajegyenértéket termelt. A vállalat célja nemzetközi portfóliójának erősítése, és újabb stratégiai partnerségek kötése, ennek részeként a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá Kazahsztán (KazMunayGas), Azerbajdzsán (SOCAR) és Törökország (Turkish Petroleum) nemzeti olajtársaságaival - írták.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×