Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is felszólalt a Portfolio csütörtöki konferenciáján.

Szerinte ketté kell választani a szuverenitási harc kérdését: politikai kérdésekben szükség van rá, a gazdaság azonban együttműködésre kényszerít. Úgy látja, a szakpolitikák szintjén a józan észnek kell diktálnia, meg kell szüntetni a "kampányszerű gondolkodást", el kell hagyni azokat a problémákat, amelyeket magunknak generálunk.

Beszédének központi témája az európai versenyképesség volt: gazdasági integráció kell a világgal úgy, hogy az országok kezében szuverenitás marad, ez a "duplex veritas" (kettős igazság).

Szerinte jó ideje látszik, hogy az üzletben visszaszorul a racionalitás, emiatt rossz döntések jönnek és hanyatlás a versenyképességben, az ipar így "elhagyja a kontinenst", pedig a szereplők már 2005 óta figyelmeztetnek.

Erőn felülinek látja a dekarbonizációs - zöld átállási - célokat, az átállás költsége ugyanis közel sincs arányban az átállás előnyeivel, a technológia pedig nem áll készen a szükséges mértékben. A költségeket pedig az adófizetők állják, akiknek véges a tűrőképességük.

"Kampányszerű gondolkodásra" példaként hozta az orosz energiaforrásokról való leválást, ami "egyévnyi GDP-növekedésébe került Európának".

"Jelenleg az történik a kőolajpiacon, hogy India, Törökország és Brazília megveszi az orosz kőolajat, majd a finomított termékeket eladja az európai országoknak" - vázolta.

India tehát vesz, finomít és továbbad, vagyis keres - Európán. A nyersanyag pedig orosz marad, a kereskedésnek pedig megnő az ökológiai lábnyoma, a nyersanyagnak pedig az ára Európában.

Többe kerül tehát Európának az energia, mint régen, az ipari termelés pedig bezuhant, "mások gazdagodnak, mi fizetünk".

Szerinte energia nélkül nincs ipar, és nincs a mostani szinten megszokott fogyasztás sem, meg kell menteni az ipart és a tradicionális iparágakat is, az átmenet idejére pedig tudomásul kell venni, hogy a fosszilis energiahordozók szerepe még magas marad, "az ellátásbiztonság megteremtése nélkül Európa belebukik a dekarbonizációba".

Hogy mibe kéne szerinte most beruházni a fenntarthatóságért?

• Korszerű villamosenergia-hálózatba,
• csőinfrastruktúrába,
• erőművekbe,
• finomítókba,
• energiatárolási kapacitásba,
• töltőinfrastruktúrába,
• energiaszállítási kapacitásba,
• egységespiac-erősítésbe.

Ahhoz, hogy a beruházások megtörténhessenek, szerinte 5 százalékkal nőnie kell a GDP-arányos beruházási rátának.

Hogy beruházások lehessenek, ahhoz szerinte rossz út, hogy például a Moltól eredménye 113 százalékát elvette a költségvetés 2023-ban.

"Az történik, hogy a nagyvállalatok megfinanszírozzák az államot, az állam pedig továbbadja a pénzt a fogyasztóknak" - magyarázta. "Ez nem előremutató, ráadásul nem is egy magyar-specifikus probléma, Európa sok országában hasonló lépéseket tettek a politikai vezetők" - fejtegette.

Szerinte a probléma fő forrása Európa széttagoltsága, ezért meg kell találni a nemzeti szuverenitás és a gazdasági föderalizmus egyensúlyát.